Határon túl: Megújulhat a Nagyváradi zsinagóga
Nagy Orsolya / Krónika
Elkezdhetik a nagyváradi neológ zsinagóga felújítási munkálatait: a helyi önkormányzat elnyerte az ehhez szükséges európai uniós támogatást. A város legnagyobb zsinagógája 1,4 millió euróból újulhat meg.
Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egy korábban aláírt megállapodás alapján a zsinagógát a váradi önkormányzat kapta meg 15 éves használatra. Ennek egyik feltétele volt, hogy a hivatal megszerzi a szükséges anyagi forrásokat a műemlék helyreállítására.
A másik kikötés alapján a hitközség a másfél évtizedes időszakban előnyt élvez a zsinagóga használata terén: öt nappal korábban kell jelezniük, ha rendezvényt vagy istentiszteletet szeretnének tartani, és bérleti díjat sem kell ezért fizetniük. A tervek szerint a zsinagógában kiállító- és előadóterem létesül, az előterében pedig turisztikai információs központot alakítanak ki.
Seidler András elmondta, mivel felszentelt zsinagógáról van szó, a hitközség ragaszkodik hozzá, hogy megtartsa eredeti funkcióját is, ugyanakkor az itt szervezett kiállításoknak és rendezvényeknek meg kell felelniük a zsidó hagyományoknak. Kiállítani például csak képeket lehet majd, szobrokat nem, és a koncertek esetében is komoly lesz a szűrés, vannak ugyanis olyan antiszemita zeneszerzők, akiknek a művei nem hangozhatnak el az épületben.
A hitközség alelnöke kifejtette, Váradon 21 zsinagóga és hét zsidó imaház állt valaha, amikor a lakosság 34 százaléka izraelita vallású volt. „A második világháború után a 33 ezerből mindössze 2700-an tértek vissza, egy részük pedig azóta elvándorolt, így a hitközség számára a ma álló öt zsinagóga is sok, épp ezért láttuk jónak, hogy az 1878-ban épült Kossuth utcait az önkormányzat állíttassa helyre” – magyarázta az illetékes.
