Tarlós István: A zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része
Megnyílt az Izrael legjobb gyermekkönyv-illusztrációi, valamint a Zsidó kéziratok és kegytárgyak című kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban hétfőn. A két tárlat szeptember 13-ig látogatható a Zsidó Nyári Fesztivál részeként.
Tarlós István főpolgármester megnyitó beszédében úgy vélte: a Zsidó Nyári Fesztivál idején Budapest a hazánkban, külföldön és Izraelben élő zsidóság kultúrájának és művészetének európai fővárosává válik. Mint mondta, a rendezvény „érzékeinket veszi célba” a dallamon, ritmuson, szövegen keresztül.
„A gyermekkönyv-illusztrációkra az emberek felnőttkorban is szívesen emlékeznek, a kéziratok és kegytárgyak pedig sokak számára eddig ismeretlen világba vezetnek” – fogalmazott Tarlós István a bemutatott házasságlevelek, tóramutatók és más hagyományos tárgyak kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része, mások mellett Radnóti Miklós, Szerb Antal, Karinthy Frigyes, Örkény István és Gábor Dénes is a magyarországi zsidó közösség tagja volt és egyben a magyar művészet és tudomány kiemelkedő egyénisége is.
A városvezető történelmi visszatekintésében felidézte, hogy a 19. század második fele igazi aranykor volt, amikor a magyarországi zsidóság számarányát messze meghaladva vette ki a részét az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások és a bankrendszer területén. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a valóságban élő zsidóság helyét a köztudatban fantomok vették át, és az előítéletek is ezekre a fantomokra lettek szabva. A korszak, amely a numerus claususszal vette kezdetét a holokausztban fejeződött be”.
Tarlós István a zsidóság tragédiáját egyben a magyarság tragédiájának nevezte, és azt mondta: a kommunista diktatúra idején a zsidó szó is tabunak számított. Hozzátette, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben a kibeszélés és a feldolgozás a mai napig nem történt meg, és ebben csak kis lépésekben lehet haladni. Szólt arról, hogy a mostani tárlat előbbre visz a zsidóság történetének megismerésében, megértésében.
izraeligyermekk__ynv_2.jpg
Fotók: Kollányi Péter / MTI
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a két tárlat között párhuzamot vonva azt mondta: azok a világ egyik legősibb nyelvét, a hébert mutatják be, amely szent nyelvből népszerű, állandóan változó és a kihívásokkal teli nyelvvé vált.
A tizenöt, híres izraeli gyermekkönyvben megjelent műalkotás kapcsán egyedülállónak nevezte, hogy az érdeklődők többet tudjanak meg a gyermekirodalom héber nyelvű, egyedülálló és változatos világáról, a kéziratok pedig végigkövetik a nyelv változásait, fejlődését.
„Az anyaországtól elszakadt ősi nyelv modern, élő nyelvvé alakult, ami a cionista mozgalmon belül jelentős szerepet játszott a modern Izrael új, nemzeti és kulturális identitásának kialakulásában” – jelentette ki a nagykövet. Kitért arra, hogy a zsidó állam megalakulása óta az izraeli társadalompolitikai élet, kultúra változásait és fordulatait a héber irodalom egyértelműen és folyamatosan visszatükrözi.
A kiállított műalkotások nemcsak a nyelv és a kultúra evolúcióját tükrözik, hanem egy család, egy közösség, egy olvasztótégely kialakulását is – mondta Ilan Mor, hangsúlyozva, hogy ezt a közös kifejezési mód kovácsolta össze, és ez a felfogás az egész zsidó világra érvényes.
