Harminc év munkája: szövegbéli hibáktól megszabadított TaNakh
Befejezte különleges küldetését Menáhem Kohen izraeli kutató, aki harminc évvel ezelőtt határozta el, hogy megszabadítja a héber Bibliát a fellelhető összes szövegbeli hibától, elkészítve az Ószövetség (TaNakh) teljes mértékben hiteles kiadását. Most végzett a munkával.
A szakember által végzett korrektúra, amely elsősorban a nyelvtani pontatlanságokra és a bibliai szimbólumok bonyolult halmazára összpontosított, a héber Biblia első igazán nagyszabású átvizsgálása az elmúlt 500 évre visszamenőleg. Több ezer középkori kézirat áttanulmányozása révén az immár 84 esztendős Kohen összesen 1500 pontatlanságot fedezett fel a héber szövegekben. Ezeket mind kijavította saját, 21 kötetes változatában, amelynek utolsó része várhatóan jövőre jelenik meg.
A zsidó törvénykezés (háláchá) szerint egy Tóra-tekercs érvénytelen, amennyiben egyetlen betű is hibásan, vagy rossz helyen szerepel benne. Kohen természetesen nem akarja megváltoztatni a zsidó szertartásoknál használt szent tekercsek szövegeinek írásmódját, amely igyekezet valószínűleg heves ellenállásba ütközne, csupán azoknak a verzióknak a pontosítását tűzte ki céljául, amelyeket a héberül olvasni tudók használnak a szövegek tanulmányozása végett.
A Tel-Aviv melletti Bar-Ilan Egyetemen dolgozó Kohen elsősorban az Aleppói Kódexre, a héber Biblia legpontosabb másolataként számon tartott ezeréves pergamenszövegre támaszkodott a munkája során. A kódexet évszázadokon keresztül a szíriai Aleppó nagy zsinagógájában őrizték, elzárva a kutatók, így Ben Hajim elől is. 1947-ben azonban egy szíriai csoport felgyújtotta a zsinagógát, és a pergamen egy rövid időre eltűnt, majd egy évtizeddel később jelentős részét Izraelbe csempészték.
A mára digitalizált kódex kitűnő alapot biztosított Kohen számára, ám mivel a szöveg nagyjából egyharmada – mintegy 200 oldal – továbbra is hiányzik, a kutató kénytelen volt a pergamen többi része, valamint a héber Biblia második legautentikusabb verziója, a 11. századi Leningrádi Kódex alapján „átvizsgálni” a Mózesi könyveket. Kohen felhasználta az elérhető legátfogóbb kommentárokat is, mindenekelőtt a 11. századi Slomo Jichaki, ismertebb nevén Rasi rabbitól származó magyarázatokat.
