Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Megtalálták az Ibériai-félszigeten élő zsidók legkorábbi emlékét

Forrás: Múlt-kor

sdasdsadx

Egy héber nevet tartalmaz az Ibériai-félsziget zsidóságának legkorábbi ismert emléke. A közösség tagjait üldözték a korban, ezért a felirat a nagy sietségben elnagyolt és durva lett. A kutatóknak az is feltűnt, hogy a rómaiak és zsidók egymás mellett éltek a területen.


A jénai egyetem régészei megtalálták az Ibériai-félsziget zsidó lakosságának legkorábbi nyomát. A negyvenszer hatvan centiméteres márványtáblán a Yehiel héber név olvasható. A mellette felbukkant agancson végzett radiokarbonos vizsgálat i.sz. 390-re teszi a lelet korát, ami azt jelenti, hogy a márványnak is legalább ilyen idősnek kell lennie – esetleg még korábbinak.

A felfedezés előtt a legkorábbi bizonyíték egy Portugáliából származó sírkő volt, 482-ből, rajta a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizáló hétágú gyertyatartó, egy menóra rajzával, viszont a szöveg latin nyelven íródott. A legkorábbi, addig ismert héber szöveg jóval későbbi, a 6–7. századból maradt fenn.

A mostani márványtáblában nemcsak a kora, hanem a helyszín is érdekes. A területen ugyanis egy római villa áll, amelyet Jorge Correia portugál régész talált meg 2009-ben, miközben Sáo Bartolomeu de Messines körül végzett ásatásokat. A távoli hely messze van a városias római provinciától, Lusitaniától. A régészek eddig nem tudták, hogy a zsidók és rómaiak egy falusias településen egymás mellett éltek volna, s ez az első alkalom, hogy zsidó leletek kerültek elő egy római villában.

A régészek kis túlzással álmukban sem gondolták volna, hogy egy ebből az időből származó héber feliratot találnak. A korszak légköre ugyanis finoman szólva sem kedvezett a zsidó közösségnek. I. Theodosius 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a nikaia-konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet. A megtorlástól való félelmükben a zsidók ezért inkább latinul írtak – s talán ezzel magyarázható az is, hogy a zsidók miért olyan durván, elnagyoltan vésték a feliratot a márványba, a kutatóknak ugyanis elsőre még a nyelvet sem sikerült azonosítaniuk.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle