Rétvári: A magyar kormány motorja kíván lenni a totalitárius eszmék elutasításának
A totalitárius eszmék és az embertelen rendszerek elutasításának jelentőségét hangsúlyozta beszédében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltáborban, ahol több mint harminc ország képviselőinek részvételével nemzetközi megemlékezést tartottak.
Az egykori koncentrációs tábor 18. számú magyar barakkjánál elmondott beszédében az államtitkár kijelentette, hogy „a magyar kormány motorja kíván lenni mindenfajta totalitárius eszme és embertelen rendszer elutasításának”. Kiemelte, hogy a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő megemlékezés, az Élet Menete résztvevői jelenlétükkel utasítanak el minden olyan kirekesztő mondatot, amely a náci eszmékhez hasonló nézetnek az alapját képezhetné, és a koncentrált gyűlölet, az embertelenség helyszínén bizonyítják: az élet ereje diadalmaskodik a zsarnokságon.
Az emlékezés szempontjából fontosnak nevezte a sok fiatal megjelenését, akik valószínűleg az utolsó olyan generáció tagjai, akik még találkozhatnak a szemtanúkkal, a túlélőkkel.
Az egykori Auschwitz-Birkenauban 21. alkalommal megrendezett Élet menete emlékprogramban több mint 30 ország közel 11 ezer képviselője vett részt, köztük második világháborús kanadai és amerikai veteránok is. Eljött Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakisz, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Verő Tamás rabbi és Forgács János holokauszt-túlélő is. A magyar Élet Menete Alapítvány százötven, nagyrészt fiatal emlékezővel vett részt a megemlékezésen.
A nemzetközi zarándokcsoportok a volt auschwitzi táborból (Auschwitz I.) átgyalogoltak az egykori birkenaui (brzezinkai) táborba, ahol közös megemlékezésen vettek részt. Az Élet Menete megemlékezést 24 éve szervezik. Az első menetben másfél ezren vettek részt.
Becslések szerint 1,1 millió ember, túlnyomó többségükben különböző országokból deportált zsidók pusztultak el 1940 és 1945 között a náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltáborban. A magyar áldozatok száma több százezerre tehető, őket 1944. május 15. és 1944. július 9. között deportálták Magyarországról. Auschwitzban ölték meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer, nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer, különböző országokból származó nem zsidó foglyot is.
