’Szolgámnak teremtettelek, ne légy hűtlen hozzám’
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:42 óra, az ünnep kimenetele: 18:48 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:42 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:48 óra után.
A Tórából ezen a héten a „VÁJIKRÁ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Ha valamely személyhűtlenséget követ el és vétkezik tévedésből az Örökkévaló szentségei ellen, akkor vigye bűnáldozatát az örökkévalónak, egy ép kost a juhokból, becslésed szerint ezüst sekelek értékében, a szentség sekel szerint, bűnáldozatul.” (Mózes 3. 5:15.) Dr. Bernstein Béla fordítása
VÁJIKRÁ – ÁLDOZATOK
(Mózes 3. 1-5.)
A mai heti szidrával kezdődik Mózes harmadik könyve, amit a kohaniták könyvének is neveznek. Az elnevezés jogos, mert úgyszólván az egész könyv az áldozatok bemutatásáról és a kohaniták szerepéről szól. A kohaniták első számú hivatása az áldozatok bernutatása volt. Ezért a könyv találó neve kohaniták könyve. Mert hiszen a Vájikrá könyvének nagyobb része az áldozatok bemutatásával foglalkozik.
Az áldozatok két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoport az úgynevezett égő áldozatok (olá). Ezek közé tartoznak a bűnáldozatok. Ha valaki bűnt követ el, akár egyszerű ember, akár rangos, áldozatot tartozik bemutatni, amit teljes egészében elégetnek az oltáron. Ez lehet bárány, vagy tulok. A bűnt elkövető ráteszi a kezét az állatra és bevallja bűneit. Az áldozat Isten által való elfogadása a megtérés őszinteségétől és a teljes szívből való áldozástól függ.
Ha ember ellen követett el bűnt (lopás, csalás, rábízott holmi letagadása), előbb jóvá kell tenni a bűnt, a kárt megtéríteni, annak egyötödét hozzátenni. Csak azután áldozhat.
A másik csoport a vágó áldozatok (zevách), ünnepkor, vagy más alkalmakkor áldozzák. Húsából ehetnek a kohaniták és maga az áldozó, valamint családja. Nem szabad ennie az áldozatok húsából annak, aki tisztátalan állapotban van (halottal való érintkezés, temetés). A Tóra demokratikus felfogására vall a következő mondat: „Ha nem telik neki bárányra, akkor áldozhat egy pár galambot. Ha galambokra sem telik, hozhat áldozatul egy tized (efá) finomlisztet is. (Lev. 5/7, 11)
Az oltár rendben tartása és tűz élesztése, amely éjjel-nappapi égett, a kohaniták feladata volt. „A tűz, amely az oltáron ég, ne aludjon ki, és égesse el rajta az égő áldozatok és a vágó áldozatok zsiradékát.” (Lev. 6/5)
Bűn- és vétel-áldozatokat csak azok hozhatnak, akik nem szándékosan követték el a bűnt, és megbánják tettüket. Az áldozat értéke attól függ, milyen őszinte a bűn megbánása. Az elkövetett bűn tagadása, vagy a megbánás hiánya nem teszi lehetővé az engesztelést.
A prófétai szakaszban Jesajás próféta előbb szemrehányást tesz a népnek, hogy elhanyagolta az áldozatok bemutatását. Azután vigasztaló szavakat mond, majd a közeli megváltásról beszél (a babiloni fogságból).
„Így szól az Örökkévaló, ki téged teremtett és alkotott, ne félj szolgám, Jákob és Jesurun, kit kiválasztottam.” (Jes. 40/8)
A vigasztaló szavakat követi a nép nevelése az egyistenhitre. „Így szól Izrael királya és megváltója, a seregek Istene. Én vagyok az első és az utolsó, és rajtam kívül nincs Isten.” (Jes. 44/6) Ezután a próféta éles iróniával írja le a bálványok értéktelen voltát. Az eső megnöveszti az erdőben a fát. Az ember kivágja a fát és tüzet rak vele. A tűz világosságot és meleget ad neki. A tűzön megsüti kenyerét, húsételét. Ami megmarad a fából, abból bálványt készít. Leborul előtte, és Istenként imádja. „Nem gondol rá, nincs esze és értelme, hogy azt mondja, felét elégettem tűzben, sütöttem rajta kenyeret, húst pirítottam vele és a maradékból utálatot csináltam, és leborulok egy fatuskó előtt. Mert szemük elborult, szívük begyepesedett.” (Jes. 44/9-10)
„Emlékezz erre Jákob és Izrael, aki az én szolgám vagy. Szolgámnak teremtettelek, ne légy hűtlen hozzám.” (u.o./1 1)
A prófétai szakasz (Háftárá) vigasztaló szavakkal zárul: „Ujjongjatok ti egek, örvendj te föld, énekeljetek hegyek, mert megváltotta Isten Jákobot, és büszkélkedik Izraellel.” (Jes. 44/23)
Menáchem Meron / Forrás: OR-ZSE
