’És őrizzétek meg Izráel fiai a szombatot…’
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:22 óra, az ünnep kimenetele: 18:17 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:22 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:17 óra után.
A Tórából ezen a héten a „KI TISZÁ” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„És mondta (az Örökkévaló): Íme, én szövetséget kötök, egész néped előtt teszek csodákat, amilyenek még nem létesültek az egész földön és mind a népek között, hogy lássa az egész nép, melynek közepében te vagy, az örökkévaló művét, mert félelmetes az, amit én veled tezsek.” (Mózes 2. 34:10.) Dr. Bernstein Béla fordítása
KI TISZÁ
(Mózes 2. 30:11-34:35.)
„Köztem és Izrael fiai között jel az örökre” (31.17). Rabbi Jochanán mondta Rabbi Simon bár Jocháj nevében: „minden micvát, melyet I-sten átnyújtott Izraelnek, nyilvánosan adott át, leszámítva a szombatot”, melyet szemérmesen, rejtve ajándékozott őseinknek.
A volozsini cádik, Rabbi Cháim egy szombat délutáni sétája során tanítványainak egy csoportjába ütközött, akik jó zsidó szokás szerint fecsegéssel töltötték az időt. A rabbi kicsit bosszúsan, mégis barátságosan megjegyezte: „ahelyett, hogy cseverésztek, jobban tennétek, ha elmennétek aludni és átültetnétek a gyakorlatba azt, amit a sábát kifejezés rövidít: (siná besábát táánug a szombati alvás öröm).
A tanítványok egyike úgy vélte, eljött az ő ideje, és megcsillanthatja szellemességét: „Tanítónk, mesterünk! Éppen arról beszélgettünk, hogy a sábát szó talán azt rövidíti: (szihá besábát táánug a szombati csevegés öröm)”. Rabbi Cháim nem maradt adósa a mókáskedvű hászidnak: „a hozzád hasonlókra mondta az emberek legbölcsebbike (Salamon király): „a bölcs szíve jobbja, az ostobáé bal felől van”(Prédikátor 10:2)”.
Mire utalt csípős válaszával?
A „siná” (alvás) és a „szihá” (csevegés) szavak egyaránt sin betűvel kezdődnek, de az elsőnél jobb, a második baloldalon találunk pontot a betű felett, vagyis kedvesen leostobázta nagyszájú tanítványát.
Nem a volozsini volt az egyetlen rabbi, aki éles nyelvvel volt megáldva. 1898. Sziván 19-én elhunyt Bialisztok városának legendás rabbija, Smuel Mohliber. A kiléből többen úgy gondolták, a város szülöttje, Rabbi Meir Szimchá lenne a megfelelő utód. Mások ezt az ötletet elvetették, mondván: (mivel helyi születésű) túl jól ismerik a jelöltet. A hírek eljutottak Rabbi Meir Szimchá fülébe is, aki így szólt: „idézzük fel az aranyborjú készítésének (máászé égel házáháv) előzményét! „Mikor látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, összegyülekezett a nép Áron körül és mondták neki: Kelj fel, készíts nekünk Istent, aki járjon előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk, mi történt vele”(32:1).
Felmerül a kérdés: azért mert kétségeik támadtak Mose rábénu visszatérését illetően, törvényszerűen aranyborjút kellett készíteniük? Vajon miért nem Áront, Mózes testvérét (aki ott volt a táborban) választották új vezetőjükül? Azért, mert a köztük lévő „gyülevész népség” (erev ráv Mózes 2.12:38) úgy vélte: jobb bálványt készíteni, csupán az a lényeg, hogy idegen legyen az új vezető, nem pedig a mindenki által jól ismert testvérük, Áron”. A „gyülevész nép” fogalmánál érdemes megállni, mert Rási és más kommentárok igyekeznek a nyakukba varrni az aranyborjú vétkét.
Olyanokról van szó, akik az egyiptomi kivonulás során eljöttek Izraellel, a midrásban (Mechiltá Rabbi Ismáel) azt olvashatjuk: „százhúszezren Rabbi Ismáel szavai, Rabbi Ákivá szerint kétszáznegyvenezren, Rabbi Nátán szerint háromszázhatvanezren”. Mielőtt egy kézlegyintéssel elintéznénk e véleményt, mondván csak őseinket akarja kaserolni, meg kell jegyezni: a bűn súlyosságához képest kevesen estek áldozatául I-sten fellobbanó haragjának, és valószínűleg ez a tény indította el bölcseink ilyen irányú gondolatait.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
