Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A Brit Schindler

Pócs Balázs / Népszabadság

sdasdsadx

Megmentette a világot– és reményt adott neki– Sir Nicholas Winton. A 103 éves brit férfi gyermekek százait mondhatja magáénak.


Bőrtáska a padláson

A titokra fél évszázaddal később derült fény. NicholasWinton felesége, Greta 1988-ban a padláson keresett valamit London melletti, maidenheadi otthonukban. Egy régi bőrtáskában nagy vázlatfüzetre bukkant, vonaton ülő gyermekek fotóival, nevek hosszú listájával. A szülők némelyike levelet is írt Wintonnak.

Ezt a füzetet most a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeumban őrzik. Greta (és a nagyvilág) véletlenül tudta csak meg, hogy a férfi 669 – főleg zsidó – gyermek életét mentette meg 1939-ben. Ma már, hála az azóta született gyerekeknek és unokáknak, több ezren köszönhetik neki az életüket.

A 103 éves Sir Nicholas Winton – akit néhány éve lovaggá ütöttek – szűkszavúan mesél a történtekről: „Láttam, hogy tenni kell valamit, és megtettem. Nem voltam különleges ember. Csak láttam, hogy mi történik, és segítettem”.

Lemondott síelés

Svájci sítúrára készülődött a 29 éves Nicholas Winton, amikor 1938 decemberében felhívta őt egy barátja Prágából, az ottani brit nagykövetségről: „Szükségem van a segítségedre. A síléceidet ne hozd!”

Gondolkodás nélkül odautazott a londoni fiatalember. Amikor a barátja, Martin Blake elvitte a zsidó menekültekkel teli táborokba (a náci megszállás alatt lévő Szudétaföldről kellett menekülniük), megdöbbentette a látvány. „Szívszorító volt. A szülők pontosan tudták, hogy milyen sors vár rájuk. Először a gyermekeikre gondoltak, sosem magukra; szinte mindannyian odavesztek a haláltáborokban” – idézte fel Winton évtizedekkel később.

Hiába próbálta mindenki lebeszélni az ifjú brókert, ő már tudta, hogy segítenie kell. Először a Vencel téri szállodai szobájában, később egy közeli utcában bérelt irodában rendezkedett be. Elkeseredett szülők százai álltak sorban, és bízták rá a gyermekeik sorsát.

Nyolc vonat

Napközben brókerként dolgozott tovább a londoni tőzsdén, esténként és éjszakánként a gyermekmentést szervezte Nicholas Winton, miután hazatért Prágából. Addig kilincselt a kormánynál, amíg megígérték, hogy Nagy-Britannia befogadja a tizennyolc év alatti gyermekeket – ha Winton talál nekik otthont. Családokat keresett és pénzt gyűjtött az akcióhoz hónapokon át. Brit újságokban, templomokban és zsinagógákban hirdette a kezdeményezést. 1939 márciusa és augusztusa között összesen nyolc „Winton-vonat” szállított Csehországból közel hétszáz fiút és lányt a biztos jövő – a túlélés – felé. A szülők rendszerint azzal biztatták a gyerekeket, hogy csupán rövid vakációra utaznak.

„Azt hittem, nyaralni megyek. Döbbenten láttam, hogy az anyám sír, amikor felrak a vonatra, a nyakamba akasztott névtáblával” – idézte fel hetven évvel később az egyik túlélő,Vera Penny.

A kilencedik vonat szeptember elsején indult volna Prágából, ám aznap kitört a háború (Hitler csapatai lerohanták Lengyelországot), és a szerelvény nem hagyhatta el a pályaudvart. Sir Nicholas Wintont mindmáig kísérti ez az emlék. „A vonaton ülő kétszázötven gyermeket sosem látták többé. A londoni pályaudvaron kétszázötven család várakozott hiába. Egyetlen gyerekről sem hallottak többé, és ez rettenetes érzés.”

Winton gyermekei

Miután a felesége, Greta „lebuktatta” őt, Nicholas Wintont meghívták a BBC egyik tévéműsorába, a nézőközönség soraiba. Az adásban egyszer csak a padláson talált vázlatfüzetről kezdtek beszélni – és ekkor tárták a nyilvánosság elé az 1939-es eseményeket.

Az egyik megmentett gyermek, Vera Diamant ült az idős úr mellett, aki semmiről sem tudott. – Ki az, aki Nicholas Wintonnak köszönheti az életét? – kérdezte a műsorvezetőnő. Körülbelül két tucat, ötvenes-hatvanas éveiben járó nő és férfi állt fel a stúdióban. Megtapsolták a könnyeivel küszködő Wintont.

„Aki megment egy életet, egész világot ment meg.” Ezt a Talmud-idézetet vésték a gyűrűbe, amelyet a ma is Maidenheadben élő férfi néhány, Csehországból egykor kimenekített gyerektől kapott. A hálát fejezi ki az is, hogy az időközben felnőtté vált túlélők mindmáig „Winton gyermekeinek” nevezik magukat.

S noha az azóta többféle kitüntetéssel is jutalmazott Nicholas Wintont elkeresztelték brit Schindlernek (utalásként Oskar Schindler szudétanémet gyárosra, aki 1200 zsidó munkás életét mentette meg), ő elutasítja az összehasonlítást. „Én sosem voltam igazi veszélyben” –feleli tömören.

Készülj a jóra!

Mindig is vonzotta a repülés Wintont, aki huszonnégy évesen pilótaengedélyt szerzett. A második világháború alatt, 1942-ben belépett a brit Királyi Légierőbe, ahol az őrmesteri rangig vitte. Másik szenvedélye a vívás – ha nem tör ki a világháború, Nagy-Britanniát képviselte volna az olimpián. A háború után a bátyjával létrehozta a legnagyobb brit vívóversenyt: a Winton Kupa ma is létezik.

Jótékonysági munkának szentelte az életét Nicholas Winton az elmúlt évtizedekben, ő alapította például az idősek otthonait működtető Abbeyfield szervezetet. Túlélte a feleségét, Gretát, ma a gyermekei (Nicholas, Barbara) és az unokái (Laurence, Holly) gondoskodnak róla. Most huszonnégy éves unokája, Laurence Winton (aki fizikát tanult a Cambridge-i Egyetemen) így jellemezte őt: „Háborúk és konfliktusok mindig is voltak, naponta olvasunk róluk az újságokban. Aztán találkozunk valakivel, aki ugyanazokat a cikkeket olvasta, de elhatározta, hogy tesz is valamit. Ilyen az én nagyapám”.

S valóban, amikor diákok forgattak portréfilmet (az akkor már majdnem százéves) NicholasWintonról, nekik is csak ennyit mondott útravalóul: „Ne elégedj meg az életben azzal, hogy nem csinálsz rosszat! Mindennap készülj arra, hogy valami jót teszel!” Ezzel a pofonegyszerű életfilozófiával mentette meg 669-szer a világot.

Névjegy

SIR NICHOLAS GEORGE WINTON 1909-ben született német zsidó szülőktől, akik két évvel azelőtt költöztek Nagy-Britanniába.

Eredeti neve Nicholas George Wertheim, a családnevet később változtatták Wintonra. Szobrot állítottak neki Maidenheadben, ahol jelenleg is él, valamint a prágai pályaudvaron, ahonnan a gyermekeket megmentő vonatok indultak.

Csehországban általános iskolát neveztek el róla, a cseh kormány 2008-ban Nobel-békedíjra jelölte.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle