Összefogva, Ádám és Éva gyermekeiként
Bárány Zoltán / soproni7.hu
„Ne azt keresd, ami elválaszt, hanem ami összeköt” címmel rendkívül érdekes, tanulságos és nyilvános kerekasztal beszélgetés helyszíne volt a múlt héten a soproni Széchenyi István Gimnázium tetőtéri előadóterme, ahol a négy történelmi egyház megjelent képviselőit faggatta közönség előtt Varga Norbert politológus, történész, hittantanár.
A beszélgetés megkezdése előtt (amelyen népes hallgatóság, és közel száz diák jelent meg), Csiszár Ágnestől, a rendezvény szervezőjétől megtudtuk, hogy ez a kerekasztal beszélgetés egy öt programból álló projekt befejező része, amely során a soproni zsidóság igyekezett bemutatni önmagát. Az eddigiekben már sor került a város zsidó emlékeinek bemutatására, a „kóser” konyha alapjainak, a zsidó szokásoknak és ünnepköröknek a megismertetésére, s ez utolsó alkalommal pedig a zsidó és nem-zsidó emberek társadalmi csoportjainak egymással ütköző aktuális problémáiról, a békés és egymást elfogadó, egymást tisztelő együttélés lehetőségeiről szóló egyházi vélemények meghallgatására kerül sor. A bevezetőt követően technikai probléma miatt sajnos nem sikerült levetíteni Salamon András: „Meséld el” című rövidfilmjét, amely a zsidóságot bizonyos mértékig manapság is érintő kitaszítottságról, valamint mások megvetéséről szól, amelynek a YouTube-ra tavaly februárban feltöltött angol című változatát (Tell Your Children elnevezéssel) beszámolónk végén azok is megnézhetik, akik a helyszínen lemaradtak erről a lehetőségről.
A történelmi egyházak képviseletében a beszélgetésen részt vett Henczel Szabolcs plébános, dr. Vladár Gábor református lelkipásztor, rektor, Gabnai Sándor evangélikus esperes, valamint Fináli Gábor izraelita vallási vezető (rabbiképző hallgató). (Képünkön balról jobbra, Varga Norbert után ebben a sorrendben láthatók.)
Egy-egy gondolat a helyszínen elhangzottakból.
Szabolcs atya véleménye szerint, mivel egyre nyitottabb a világ, egyre nehezebb a választás is a jó és a rossz között, miközben súlyos morális válságban élünk. Ezért egyre fontosabb az egyházak és a papság szerepe, amely kiutat tud mutatni a társadalmi, s így a keresztény-zsidó törésvonalak mentén is.
Dr. Vladár Gábor lelkész arra emlékeztetett, hogy míg az ’50-es, ’60-as, ’70-es években nem volt jelentős társadalmi ellenszenv a kisebbségek iránt (akár a cigányok, akár a zsidók vagy más népcsoportok esetében sem), addig manapság sokkal inkább tetten érhető ez a jelenség, mert a fiatalok erkölcsi nevelése súlyosan hiányos, és így egyre gyakrabban eshet meg, hogy egy-egy fiatal szélsőséges eszmék, csoportok vonzáskörébe kerül. A globalizáció térhódítása, az anyagiasság és a praktikus észérvek mellett egyre inkább hiányzik a hit, és hiányoznak a „szentek”.
Gabnai Sándor evangélikus esperes az emberi gyarlóság egyik különös fajtájára az „irritációra” mutatott rá, amely rossz tanácsadó a másképp gondolkodókkal, élőkkel, hitűekkel, a máshonnan származókkal szemben, így a zsidósággal szemben is. Mostanában épp azokat a feladatokra vagyunk mi, keresztények a legirigyebbek, amelyeket egykor önként adtunk át gyakorlásra a zsidóságnak, mint a kereskedést és a hitelezés, bankárkodást. Ne tegyünk tehát most szemrehányást ezekért.
Az Izraelita Egyház, illetve a zsidóság megjelent képviselője, Fináli Gábor úgy értékelte a magyar többség és az izraelita közösségek jelenlegi ellentétét, hogy ez jóval kisebb és elviselhetőbb szintű, mint a Nyugat-európai országokban. A többség Magyarországon elfogadó a zsidósággal szemben, és szerencsére egyre több a velük szimpatizáló magyar ember. Az Árpád-házi királyok híres toleranciája Magyarországon az 1910-es, ’20-as években megszakadt, amit a mában kellene újra a helyére állítani. Mind a keresztény, mind a zsidó tanítások szerint Ádám és Éva voltak az első emberek, így mindannyian tőlük származunk, és ez egy igazi jó kiindulási alap volna egymás elismerésének megújítására – mutatott rá a vallási vezető.
