Európa Budapestje
Szegő Iván Miklós írása alapján / Forrás: hvg.hu
Európa Budapesten: ez a címe egy új, angol nyelvű kiadványnak, amely a külügyminisztérium támogatásával jelent meg, és amelyet a Terra Recognita Alapítvány tagjai állítottak össze.
A Zahorán Csaba és Kollai István szerkesztette kiadvány egyfajta útikalauz a város „sok(féle) kultúrájához”. A könyv egyes fejezetei külön színnel mutatják be a budapesti németek, szerbek, szlovákok, románok, és megannyi más nemzetiség legfontosabb városi „gyújtó- és gyűjtőpontjait” – impozáns vagy kevésbé figyelemfelhívó templomaikat, iskoláikat, vagy éppen csak egyszerű emléktábláikat.
A több mint 250 oldalas útikalauz a város históriáját alapos történeti és statisztikai adatbázisra alapozva vázolja fel. Külön érdekesség, hogy Budapest népességének etnikai összetételét több évszázadra visszamenőleg vizsgálják. Az adatsorból egyértelművé válik, hogy Buda és Pest jóval egyesítésük előtt német városoknak számítottak.
Templomok, zsinagógák
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a török időkben szerbek is nagy számban lakták a várost, akkor látható, hogy a város identitása rendkívül összetett. És akkor még nem is beszéltünk a zsidó közösségről, amely a 20. század elején döntő hatással volt a város kulturális életére és arculatára egyaránt. A kötet szerint a zsidó lakosság száma a 200 ezret is elérte 1910-ben Budapesten.
A különböző kultúrák lenyomatait, történelmi és művészeti emlékeit, megnyilvánulásait a kiadvány igyekszik részletesen feltüntetni. Ha vallási szempontból nézzük, akkor láthatunk a kötetben szerb templomot a Belvárosban, vagy ha az építészeti különlegességeket nézzük tovább, a Kazinczy utcai ortodox zsinagógát is fellelhetjük az oldalakon. A zsinagóga különleges jelentőségét az Art nouveau-szecessziós stílus adja meg, ahogy azt Süle Ágnes Katalin művészettörténész is kiemelte a könyv újvárosházi bemutatóján.
A fotósok kiváló munkájának köszönhető az etnikai és vallási közösségek mai életének reprezentálása. Reviczky Zsolt és Sopronyi Gyula munkái közül talán a romákról, illetve ortodox és az izraelita hitközségekről szóló fényképeket érdemes kiemelnünk.
Ide kattintva olvashatja el a teljes írást
