Braham: Magyarországon meg akarják szépíteni a történelmet
Forrás: MTI
A holokauszt egyik legellentmondásosabb fejezete volt a magyarországi zsidók deportálása röviddel a szövetséges csapatok győzelmét megelőzően – vélekedett Randolph L. Braham magyar származású amerikai politológus, holokausztkutató egy bécsi előadásában.
1944 késő tavaszán a világ vezetői előtt, beleértve a magyar és a zsidó vezetőket is, már ismert volt, hogy Auschwitzban a zsidók megsemmisítése zajlik – mutatott rá a New York-i City University professzora, a magyarországi holokauszt világhírű kutatója csütörtök este a Bécsi Wiesenthal Intézetben. Braham szerint abban, hogy a magyarországi zsidóság tragédiája bekövetkezett, közrejátszottak a magyar és a német háborús vezetők politikai számításai és téves számításai csakúgy, mint a magyar zsidóság illúziói és vezetőiknek a közösség túlélése érdekében választott stratégiái.
Akkorra, amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a „párhuzamos háborút” – a zsidóság megsemmisítését – megnyerhetik. Kiemelte: ami Lengyelországban öt év alatt történt, az Magyarországon kevesebb mint négy hónap alatt.
A magyar zsidóság illúziójának bizonyult, hogy biztonságban érezték magukat – fejtette ki a kutató. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet részének tekintették magukat, és az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Később a magyar zsidóság vezetői abban a hitben voltak, hogy náci tisztségviselők megvesztegetésével megmenthetik társaikat. Ezt a hitet a nácik szándékosan táplálták is – mondta. Egy további tényezőként említette, hogy a magyar háborús vezetők „megpróbálták elérni az elérhetetlent”, amikor 1943-ban a szovjet megszállás elkerülése érdekében arra törekedtek, hogy kizárólag a nyugati szövetséges hatalmaknak adják meg magukat.
A kutató egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, nacionalisták ma Magyarországon meg akarják szépíteni a történelmet azzal, hogy Horthy Miklóst a magyar zsidók deportálásával kapcsolatos minden felelősség alól felmentik.
Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a megszállással Magyarország elvesztette a függetlenségét. Horthy államfő maradt és új alkotmányos kormányt alakított, emellett Hitlerrel való találkozóján beleegyezett abba, hogy 300 ezer zsidó munkást szállítsanak a németországi munkaerő pótlására – tette hozzá. A kormánynak Horthy az mondta, hogy ennek nincs köze a zsidókérdéshez, „más szavakkal ráhagyta az antiszemitákra” – fogalmazott a kutató.
Braham szerint nyitott kérdés, hogy a kormányzó miért állította le 1944 júliusában a zsidók deportálását. Több tényező együttesen is közrejátszhatott, köztük V. Gusztáv svéd király közbenjárása és XII. Piusz pápa közbeavatkozása. Szerepe lehetett Braham szerint annak is, hogy a szovjet csapatok közeledtek Budapest felé és hogy a szövetségesek partra szálltak Franciaországban.
Randolph L. Brahamet kedden Budapesten a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Az esemény keretében felavatták a kitüntetett nevét viselő tékát és információs központot a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A kutató pénteken a balfi nemzeti irodalmi-történelmi emlékhelyet látogatja meg.
