Mérlegen a jó és rossz tulajdonságok
Horváth-Balogh Attila / Forrás: Zalai Hírlap
Kerek kalács, édes méz, alma és gyertyagyújtás – a zsidóság legfontosabb ünnepének, az újévnek, azaz a Rajs Hásónónak a kellékei. Bár a külsőségek megkopnak, a mondanivaló ugyanaz, mint 5000 éve.
Az 5772. évet nyitó Rajs Hásónó (vagy ahogy a mai köznyelvben él: Ros Hasana) az idén szeptember 28.-ra esett. A hagyomány Rajs Hásónóra teszi a teremtés napját, ezért valamennyi zsidó közösségben ünnepség volt e napon. Mi a Nagykanizsai Zsidó Hitközségbe látogattunk el, ahol a Budapestről érkezett Münz Tamás vezette le a szertartást
A zsinagógai újévet megelőzően önvizsgálat során mérlegre rakhatjuk jó és rossz tulajdonságainkat, döntéseinket, tetteinket – bocsátotta előre Lévai Ibolya, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség alelnöke, aki azt is elmondta: a világ teremtése óta eltelt éveket a zsidó bölcsek számolták ki a Bibliában számon tartott életkorok összevetésével. Ennek alapján azt az i.e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették.
Az újév ünnepe hagyományosan kétnapos, szokás ilyenkor megfújni a sófárt, a kürtként megszólaltatott kosszarvat, hogy felébredjen a hívekben a megtérés vágya és figyelmeztessük őket a közelgő őszi ünnepekre, amiket a hagyomány félelmetes napokként is számon tart. A nap előestéjén a régiek kitlit, azaz fehér gyolcsruhát öltöttek, ami az ünneplő öltözék, de ebben kísérték utolsó útjukra az elhunytakat is. Ebből fakadóan terjedt el az a hiedelem, hogy a fehér szín rávezeti az embereket a bűnbánatra, ezért ebben az időben a zsinagógákban is ez az uralkodó árnyalat.
Az alelnök arról is beszélt, hogy az ünnepen milyen ételek kerülnek az asztalra. Alma, fonott kalács (barhesz), ami szombatonként egyébként is az ünnepi menü része, ám míg akkor hosszúkásra nyújtják, addig Rajs Hásónó napján kerek formájú, hogy az új esztendő is ilyen, szép kerek legyen. A kalácsból minden jelenlévő tör, majd édes mézbe mártva fogyaszt belőle, s jó dolgokat kíván az új évre a többieknek.
Lévai Ibolya hozzáfűzte: a Rajs Hásónó és az engesztelés napja, azaz Jajm Kippur közti 10 nap a megtérés jegyében telik, amikor mindenki azt szeretné elérni, hogy az Úristen a jók könyvébe írja be nevét a következő évre.
Dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke hangsúlyozta, a zsidóság számára ma is fontosak az ilyen és ehhez hasonló hagyományok.
A hagyományok őrzése fennmaradásunk záloga, amit – úgy érzem – egyre jobban felismernek a fiatal generációk tagjai is – mondta. – Nagykanizsán viszont, sajnos, kevés fiatal zsidó jön el hozzánk, ám nagyobb városokban úgy tudom, aktív az ifjú korosztály. A múltkor például budapesti, pozsonyi fiatalokkal beszéltem, akik azt mondták: manapság kicsit sikk is megvallani és megélni a zsidóságot.
Ezt erősítette meg Münz Tamás kántor is, aki immár 6. éve jár Nagykanizsára istentiszteletet tartani. Mint jelezte, a 25-30 éves korosztály körében ma valóban egyre népszerűbb a zsidóság, még ha annak nem is a vallási, hanem a kultúrtörténeti vonatkozásai iránt érdeklődnek inkább.