Legyen nemzeti ügy a holokausztra való emlékezés
Nemzeti ügynek kell tekinteni a holokauszt tragédiájára való emlékezést és a megbékélést; a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak ki kell fejezni a magyar társadalom kegyeletét, erkölcsi tartását és méltóságát, azt, hogy a vészkorszak minden áldozatával szemben kegyeletet érez – nyilatkozta Szita Szabolcs, az intézmény újonnan megválasztott ügyvezető igazgatója pénteken az MTI-nek.
Mint mondta, ezenkívül az intézmény az önzetlen embermentők, „a világ igazai” tiszteletének a növeléséért is dolgozik. Ez az emlékhely tehát a kollektív gyász, az áldozatokkal való együttérzésnek a színhelyévé kell váljon, ezt kell állandóan és méltó módon megjeleníteni; ehhez járul hozzá az intézmény új, Nemzeti emlékezet elnevezésű programja – hangsúlyozta.
Meglátása szerint ennek megvalósításához új nemzeti emlékkultúrára van szükség, ennek az intézménynek pedig szakmai műhelyként, módszertani központként kell dolgoznia, fel kell hívnia a figyelmet az emberi jogokra, az emberi élet védelmére, a múlt reális bemutatásával, tudományos feldolgozásával. Az emlékközpont új koncepciójához tartozik, hogy 5-6 vidéki városban is hozzanak létre a budapestihez hasonló intézményeket, alcentrumokat, mert a deportálás is leginkább a vidéki zsidóságot érintette. Elsőként Pécsett alakul majd meg hétfőn egy ilyen intézmény, ahol az egyetem, a múzeum munkatársai, illetve helytörténészek szolgáltatják a szakmai hátteret. Ennek keretében rendeznek majd egyebek mellett konferenciákat, diákvetélkedőket. A vidéki tényfeltárás azért is fontos, mert itt még vannak feldolgozatlan dokumentumok, és találhatók magántulajdonban is tárgyi emlékek – mutatott rá Szita Szabolcs.
Elmondása szerint a külföldi hasonló intézményekkel, így mások mellett a bécsi Wiesenthal Központtal, a washingtoni Holokauszt Múzeummal, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettel, valamint lengyel, francia, szlovák kutatóközpontokkal való kapcsolattartás is előtérbe kerül majd a következő időszakban. A Holokauszt Emlékközpont kiemelt feladatának tekinti, hogy megszerezze a külföldi emlékhelyekről a magyar áldozatok névlistáit, mert e tekintetben „borzasztó késében vannak” – hívta fel a figyelmet.
Beszámolt arról, hogy a vándorkiállításokat is intenzívebbé szeretnék tenni, Auschwitzról Tatabányán is Dunaújvárosban lesznek tárlatok. Az Anna Frank kiállítást továbbra is napirenden tartják, és terveznek egy kiállítás-sorozatot az embermentő diplomatákról is. Ugyancsak kiemelt feladatuknak tekintik a diákok körében zajló oktatói tevékenységet, ezenkívül országos és nemzetközi tanárképzésbe is bekapcsolódnak, ez utóbbi keretében novemberben állami költségen vesz részt 25 tanár izraeli továbbképzésen.
A magyar holokauszt emléknapjával, április 16-ával kapcsolatban megjegyezte: új iskolai pályázatok kiírását tervezik, és a digitális technikát is szeretnék bevonni a történelmi események feldolgozásába. Készülnek Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata születése 100. évfordulójának megünneplésére, szeretnének a kényszermunkások és a munkaszolgálatosok emléke előtt is emléknappal tisztelegni, és a keresztény embermentők kultuszának ébren tartását is célul tűzték ki.
A tudományos feladatkörbe a konferenciák megszervezése és különböző kiadványok megjelentetése tartozik, s az új kutatási eredményeket igyekeznek majd beépíteni az iskolai tanmenetekbe is. Az egyik alapfeladatukat, a tárgyi, irati emlékek gyűjtését pedig tovább folytatják – tette hozzá a történész.
