Biblia projekt – készül az Ószövetség kritikai kiadása
Forrás: MTI
Egy jeruzsálemi egyetemi iroda falán látható érdektelen külsejű táblázat olyan adatot tartalmaz, amely alighanem meglepné a Biblia Ószövetségének számos olvasóját: a ma ismert szöveg nem teljesen azonos azzal, amelyet a múltban szentként tiszteltek.
Az egyik könyv régi változatában szerepel egy olyan mondat, amely a jelenlegiből hiányzik. Egy másik részbe a jelek szerint pedig utólag, azt követően illesztettek be egy jóslatot, hogy a szóban forgó esemény már megtörtént.
A Héber Egyetem campusának eldugott szegletében a kutatók minden feltűnést kerülve több mint ötven éve dolgoznak a Biblia-kutatás egyik legambiciózusabb vállalkozásán, a Héber Biblia néven is emlegetett Ószövetség leghitelesebb kiadásán, amely nyomon követi a szöveg fejlődését az évszázadok és évezredek során.
A mélyen gyökerező általános hiedelemmel ellentétben ugyanis a szöveg változik. Sok zsidó és keresztény számára a vallás azt tanítja, hogy a Biblia eredeti héber szövegének szavai isteni eredetűek, változatlanok és változtathatatlanok. Az ortodox zsidók a pontosságot annyira sérthetetlennek tekintik, hogy amennyiben valamelyik zsinagóga Tóra-tekercsében akár csak egy betű hibás, az egész tekercs használhatatlannak minősül.
Ám a Biblia Projekt néven ismert vállalkozásban részt vevő tudós nyomozók eddigi eredményei azt mutatják, hogy az a szöveg, amelyre a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is hivatkozik, történetének hosszú szakaszaiban képlékeny volt, és továbbadása az évszázadok során zűrzavarosabbnak és gyarlóbbnak bizonyult, mint ahogy azt ma a legtöbben elképzelik. A kutatók 1958 óta munkálkodnak a Héber Biblia kritikai kiadásán, amely elsősorban maguknak a szent szöveget tanulmányozó többi tudósnak a használatára szolgál majd.
Michael Segal, a programot irányító tudós ugyanakkor úgy véli, hogy munkájuk érdeklődésre számíthat mindenki részéről, akinek fontos a Biblia. David Marcus, a New York-i zsidó teológiai szeminárium Biblia-kutatója pedig, aki nem vesz részt a kutatásban, a szövegváltozatot már csak terjedelme okán is a „Héber Biblia jelenleg létező legátfogóbb kritikai kiadásának” tartja.
Segal és kollégái szinte teljes ismeretlenségben dolgoznak az AP hírügynökség riportja szerint. Vállalkozásukról a Biblia-szakértők legfeljebb néhány száz fős táborán kívül szinte senki sem tud, és ha a látogató az egyetem irodáiban érdeklődik a Biblia-projektről, azt fogja tapasztalni, hogy még a campus személyzetének is számos olyan tagja van, aki soha az életben nem hallott róla.
Annyira aprólékos munkáról van szó, tempója pedig annyira elválik a külvilágétól, hogy a kutatók több mint öt évtized alatt a Héber Biblia 24 könyvéből mindössze három kritikai kiadásáig jutottak el. (A keresztények a szöveget másként csoportosítják, ők 39 könyvet tartanak számon.) A negyedik kötet a következő tanévben jelenik meg. Ha továbbra is ez marad az ütem, a teljes szöveg kritikai kiadása még kétszáz évig is eltarthat. A kutatók számára ez egyfelől büszkeségre ad okot, másfelől irodáikban bizonyos önsajnálat is érezhető.
A programba bekapcsolódott kutatók évekig bogarászták át magukat a Holt-tengeri Tekercsek kéziratain, a szöveg egyiptomi papiruszokon található görög nyelvű fordításain, az 1525-ös velencei nyomtatott biblián, héber nyelven írott pergamenkönyveken, a szamaritánus tórán, valamint örmény és latin nyelvű tekercseken. Az eredeti kutatócsoport utolsó még életben lévő tagja tavaly, 90 éves korában hunyt el. A kutatók felmérik, hol különbözik a ma ismeretes szöveg a régebbi változatoktól – ezek az eltérések szinte elkerülhetetlen szövegbeli félreértések, másolási hibák és más emberi „ujjlenyomatok”, amelyek részévé váltak a Bibliának, mialatt szóban vagy írásban továbbadták.
Az egyetemi iroda falán elhelyezett Microsoft Excel táblázat példának okért felsorolta egyetlen, Malakiás próféta könyvéből való mondat különböző változatait. A ma ismeretes szöveg azokról szól, „akik hamis esküt tesznek”. A kutatók az i.e. 5. századból származó rabbinikus szövegben hosszabb meghatározást találtak: „Azok, akik hamis esküt tesznek az én nevemben”. Mózes könyvében a tízparancsolat tartalmát „a nektek adott parancsolatokként” említik, a régebbi változatban a „nekünk adott parancsolatokról” volt szó, ami lényeges különbség.
Akadnak ennél szembetűnőbb változások is. Jeremiás könyve ma egyhetedével hosszabb annál, mint ami a kétezer éves Holt-tengeri Tekercseken volt olvasható. Egyes bekezdéseit, beleértve a jeruzsálemi templomnak a babiloni katonák által történt kifosztását, majd az elrabolt kincsek visszaszolgáltatását a jelek szerint azt követően csatolták a szöveghez, hogy mindaz megtörtént.
A Biblia Projekt abban az évben, amikor a Héber Biblia kézirata Jeruzsálembe került, miután a szíriai Aleppo városából egy zsidó sajtkereskedő – saját mosógépébe rejtve – kicsempészte a felbecsülhetetlen értékű kéziratot. Ez volt az úgynevezett Aleppói Kódex, amelyet a teljes Biblia-szöveg legrégibb és legpontosabb teljes héber változataként tartanak számon. A programban szereplő alapszöveg – amelyhez az összes többit viszonyítják – ezen a kéziraton alapul. A biblia más kritikai kiadásai, így például az a változat, amelynek kiadását jelenleg a németországi Stuttgartban készítik elő, valamivel fiatalabb, az oroszországi Szentpéterváron található szövegen alapul.
Sokak szerint meglepő, hogy bár ennek a munkának a jellegét sok vallásos ember vitathatónak, ha nem éppenséggel támadó jellegűnek tekintheti, a programban részt vevő kutatók többsége ortodox zsidó. „A hívő zsidó szerint a Biblia forrása prófécia. Ám mivel annak szavait az Isten szándékának megfelelően, sőt az ő kezdeményezésére adták az emberi lényeknek, a bibliai szöveg szentsége akkor is megmarad, ha az emberek hibákat követnek el, amikor továbbadják a szöveget” – magyarázza a vállalkozás tudományos titkára, a szakállas Rafael Zer.
