Lásd én teszek ma elétek áldást
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:19 óra, az ünnep kimenetele: 20:24 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:19 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:24 óra után.
A Tórából ezen a héten a „RÖÉ” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Lásd, én teszek ma elétek áldást és átkot. Az áldást, ha hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsaira, amelyeket én ma nektek parancsolok; és az átkot, ha nem hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsaira és eltértek az útról, mélyet én nektek ma parancsolok, járván más istenek után, melyeket nem ismertek. És lesz, ha bevisz téged az Örökkévaló a te Istened az országba, ahova bemész, hogy azt elfoglaljad, akkor add az áldást a Gerizim hegyére az átkot pedig az Évol hegyére.”
(Mózes 5. 11. 26:29.)
RÖÉ – Lásd én teszek ma elétek áldást
(Mózes 5. 11:26-16:17.)
Kóserságról, ünnepekről, a pogány kultusztól való eltávolodásról, az istentisztelet megfelelő formáiról, a családi élet előírásairól, büntető törvényekről is olvashatunk a heti szidrában, melynek első mondata így hangzik: „Lásd, áldást és átkot teszek ma elétek” (11.26.).
A párásá első mondatával kapcsolatban kérdezik Izrael bölcsei, hogy miért kezdi Mózes egyes számban mondandóját („lásd)? A kérdés érthető, hiszen a pászukban foglaltak Izrael egész közösségére vonatkoznak, és a vers második fele többes számban van fogalmazva („elétek).
A vilnai gáon, Rabbi Elijáhu a következő választ adja: „Mose rábénu erkölcsi tanítást adott, amely minden zsidó ember életében fontos lehet: ha sokan járnak kitaposott úton, akkor sem mondhatja az ember, hogy vakon mehet ő is ezen utak valamelyikén, és nem kell, hogy alaposan megvizsgálja azokat.
A Tóra figyelmezteti az egyént a „lásd felszólítással, miszerint köteles körültekintően eljárni, felfedezni, hogy jók-e a többség által járt utak, vagy sem. Mindenkinek meg kell keresni a saját útját az életben”. Ávráhám Ibn Ezra más oldalról közelítette meg a kérdést: a közösség megjavítása összefügg az egyén javulásával. A Tóra itt mindenki figyelmét felhívja arra, hogy ha „ha megjavult közösségben akarsz élni, akkor először menj és javítsd meg magad!”.
A Chátám Szofer a tórai szöveget a Talmudban (Kidusin 40b) olvasható kijelentéssel kapcsolja össze: „tekintsen az ember úgy önmagára, mintha az egyik fele vétkes, míg a másik érdemekben gazdag lenne. Ha megtesz egy micvát, akkor boldog lesz, mivel ő, és általa a világ is érdemei alapján lesz megítélve. Ha elkövet egy vétket, akkor jaj neki, mivel ő és a világ is vétkesként lesz elbírálva”. A Chátám Szofer szerint az embernek tudnia kell, hogy minden cselekedetével, jókkal és rosszakkal egyaránt az egész világot befolyásolja, „vagy átkot, vagy áldást hoz”.
Mestereink közül sokakat a mondat második része késztetett töprengésre: vajon miért jelen időben fogalmazott Mózes (teszek ma elétek), és miért nem múlt időt használt?
A vilnai gáon szerint a Tóra e helyen azt tanítja, hogy a választás lehetősége jó és rossz között minden ember számára minden nap minden órájában adott. Amíg a lélek az emberben van, meg kell küzdenie a rossz ösztön (jécer hárá) kísértéseivel. Miként azt Hillél tanítja a Misnában: „ne bízd el magad halálod napjáig” (Ávot 2.5). Hillél arra figyelmeztet, hogy nem támaszkodhat egyikünk sem múltban szerzett érdemeire, hanem időről-időre meg kell újulnunk, és erényeink megőrzése mellett meg kell próbálnunk kiküszöbölni hiányosságainkat.
E gondolattal von párhuzamot Rabbi Elijáhu, amikor azt mondja, hogy Mose rábénu az „áldás” és „átok” közti szüntelen választási kényszerre mutat rá a „lásd” kifejezéssel.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
