A magyar tragédia kézikönyve
Heti Hírek / Mazsihisz
Átvezetés címmel jelent meg a közelmúltban Feldmájer Péter könyve. A jogvégzett szerző – aki nagykőrösi illetékességű és többek közt a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – válogatott gondolatait, beszédeit tartalmazó mű önismereti gyakorlókönyvként is használható minden korosztály számára.
Akik hallották már Feldmájer Pétert közszereplőként megnyilvánulni nyilvános eseményen tudják, hogy szavai bekúsznak a hallgatóság bőre alá. Ettől pedig mindenki, legyen az zsidó, vagy nem zsidó szemlesütve feszengeni kezd, mert Feldmájer Péter soha sem kenegette és homályosította el terjengősen a szavait, soha nem beszélt – politikusi módon – mellé ezeken az eseményeken, hanem kérlelhetetlenül és határozottan egyetlen dologra, a fájó és könyörtelen igazság kimondására koncentrált. Nem is szeretik ezért sokan.
Van ellentábora a hazai zsidóság vezető személyiségei között is, a nem zsidókról nem is beszélve. Azt mondják, Péternek nem túl erős a diplomáciai érzéke. Persze ezt nem is a nemzetközi porondon, hanem csak idehaza sugdossák néhányan a háta mögött. De mit is jelent számunkra, magyaroknak, ez az úgynevezett diplomáciai érzék? Langymeleget, érdekek mentén lavírozást, számítást, dörgölőzést. Na, ezek a tulajdonságok hiányoznak Feldmájer Péter beszédeiből és gondolataiból.
Feldmájer nem rágódik azon, hogy bizony a kritikára, a múltunkkal való szembenézésre elkerülhetetlenül szükség van, ha tovább akarunk lépni, ha fejlődni szeretnénk, mert addig, amíg ez őszinte módon nem történik meg, addig csak újra és újra a régi lemez forog. És amint látjuk, hallhatjuk, a hazai közéletünket, bizony forog és forog az üvöltve sercegő, ócska gramofon. Péter zsigerből tudja ezt, ezért teszi a dolgát. Pontos és rövid, mint egy gyémántfúró. Mindenki – akár, ha patikamérlegen méricskélte volna ki – annyit kap tőle, amennyit a tettei által érdemel. Világos és könyörtelen a hazai és európai zsidóság elpusztításával kapcsolatban, miközben a szózatból idéz.
A világbotrány hazai epizódjaiból csak két mozzanatot emel ki beszédeiben, de mindkettőnek akkora súlya van, hogy szétrobban tőle a szentségtartó a katolikus templomban. Feldmájer ugyanis csak egyetlen magyar kiirtott zsidó nevét írja le a hatszázezerből, egy újszülött kisfiúét, Párczer Gáborét, akit 1944. július 1-én hoztak világra és aki miatt az utolsó pillanatban még kibővítették a deportáltak listáját. Négy napot élt.
A másik, amikor felszabadulnak a megsemmisítő lágerek és a nemzetek áldozatai várják az anyaországból érkezőket. Jönnek a csehek, a szlovákok, a románok meg a többiek a meggyötört zsidóikért, a magyarokért nem jön senki sem a hazából. Ezzel a sorssal nehéz szembe nézni, mégis elkerülhetetlen, segítenek benne a hazai zsidókat megmentők történetei. Vehetünk hozzáállásból példát a szerzőtől is, mert nem kendőzi el a hazai zsidóságnak az 1945 utáni meghasonulását sem. Amikor a koncepciós perekben, a meghurcoltatásban mind a vizsgáló, mind az áldozat zsidó volt.
Olvashatunk a napjainkban oly nagy hullámokat kavart Képíró per hátteréről. Üdítően hat a nagykőrösi zsinagóga felavatásakor elmondott beszéde, amelyben kilép a hivatalos formából, nevek és apró történetek sokasága tolul fel az emlékezőben. A szűkebb haza élménye. Csak remélni merem, hogy ez a kis könyv jelenünkben, a „mi” és az „ők” újra divatos retorikájának a korában, ott van minden képviselő, jogalkotó és minden olyan magyar ember könyvespolcán, aki szeretne végre túllépni ezen a mai kocsmán.
| A kiadvány megvásárolható az Alexandra és a Libri hálózat könyvesboltjaiban, a bookline internetes oldalon, az Írók (Budapest VI. ker., Andrássy út 45.), a Klauzál13 Könyvesbolt és galéria (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.) és a Láng Téka (Budapest XIII. ker., Pozsonyi út 5.) könyvesboltban. |
