Visszatért a varsói Nemzeti Múzeumba a nácik által elrabolt festmény
Hatvanhat évvel a második világháború befejeződése után visszatért Lengyelországba a nácik által a varsói Nemzeti Múzeumból elrabolt egyik legértékesebb műkincs, Aleksander Gierymski lengyel festő (1850-1901) Narancsárus nő című képe. Szerdán Varsóban Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter sajtótájékoztatón mutatta be a visszaszerzett műalkotást.
Agnieszka Morawinska, a varsói Nemzeti Múzeum igazgatója a bemutatón az intézmény „nagy ünnepének” nevezte a festmény visszaérkezését. A kulturális miniszter közlése szerint a kép hét hónapig tartó tárgyalások eredményeként jutott vissza a jelenlegi tulajdonostól a múzeum birtokába. Mint elmondta, a festményt a legközelebbi jövőben restaurálni fogják, és ezután a nagyközönség elé tárják.
Morawinska szerint a Narancsárus nő szerepe a lengyel festészetben olyan, mint Cézanne-é az egész európai művészetben. A festmény visszaszerzésével és restaurálásával kapcsolatos költségeket a lengyel PZU biztosító fedezi. A miniszter nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyit fizettek a képért, csupán annyit mondott, hogy ez „kártérítési összeg” volt. Tekintettel arra, hogy több mint 30 évig magántulajdonban volt, nehezen lehetett volna jogi úton visszaszerezni – tette hozzá, dicsérve a „példás” együttműködést a német hatóságokkal.
A képet, amely korábban Zsidó nő narancsokkal címen volt ismert, Gierymski 1880-81-ben festette, és egyik barátjának ajándékozta. Egy idősebb zsidó asszonyt ábrázol, karján kosarakkal, amelyekből narancsot árul. Az első tulajdonos családja 1928-ban aukción értékesítette, így került a varsói Nemzeti Múzeum tulajdonába. A lengyel műkincseket tömegével elkobzó náci hivatalnokokat ez a kép valamiért nem érdekelte. Az 1944-es varsói felkelés leverése után a múzeum épületében elszállásolt német katonák pusztítottak és fosztogattak ott, valószínűleg ekkor vihette magával hátizsákjában a képet az egyik katona.
A Narancsárus nő 60 évig szerepelt a lengyel gyűjteményekből elrabolt műkincsek hivatalos listáján. Tavaly novemberben fedezte fel egy lengyel műkereskedő a gyakorlatilag ismeretlen észak-németországi, buxtehudei Eva Aldag aukciósház ajánlatában. Nevetséges, 4400 eurós árért kínálták eladásra. Tulajdonosa a nagymamájától örökölte.
A lengyel kulturális minisztérium közbelépésére visszavonták az aukcióról, és a gondos szakértői vizsgálat minden kétséget kizáróan megállapította hitelességét. A festmény az évtizedek során jelentősen megrongálódott. Tulajdonosa nem hivatalos értesülések szerint ekkor már 200 ezer eurót kért volna érte. Végül egy német jogi iroda közvetítésével sikerült megállapodni a kártérítési összegben.
Aleksander Gierymski a XIX. századi lengyel festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Varsóban és Münchenben tanult, többnyire külföldön, Rómában, Párizsban, Bécsben és Münchenben élt és alkotott. Fivére, Maksymilian is festő volt. Kezdetben az olasz reneszánsz és a XVII. századi holland festészet alakította művészetét, későbbi munkáin azonban már az impresszionista festészet hatása érződik.
