Megemlékezések a Baltikumban
Forrás: MTI
Moszkva parancsára 1941. június 14-én több ezer észt, lett és litván polgárt hurcoltak el szibériai munkatáborokba.
Dalia Grybauskaite litván elnök az egykori szovjet állambiztonsági szerv, a KGB volt vilniusi székháza előtt több száz ember előtt mondott beszédében hangoztatta: nem kétséges, hogy a deportálásokat már jó ideje tervezték, valóságos népirtás vette kezdetét.
Rigában Valdis Zatlers lett elnök a Szabadság emlékműnél összegyűlteket arra kérte, hogy ne felejtsenek, tartsák meg emlékezetükben ezt a gyászos örökséget. Észtország fővárosában, Tallinnban elhurcolt zsidóknak emelt emlékművet lepleztek le a zsidó temetőben. A szovjet deportálások első hulláma néhány nappal előzte meg a náci Németország hadseregének bevonulását a Baltikumba.
A három évig tartó német megszállás alatt csak Litvániában mintegy 200 ezer zsidót semmisítettek meg. A három balti ország húsz év nyerte vissza függetlenségét. Azóta azt igyekeznek bizonyítani, hogy a szovjetek ugyanolyan bűnöket követtek el, mint a nácik, és ez gyakran súrlódáshoz vezet Moszkvával fenntartott viszonyukban.
