A Mazsihisz és a BZSH higgadt és kiegyensúlyozott közéleti szerepet tölt be
Mazsihisz
Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatójának a B’nai B’rit – A szövetség fiai nemzetközi zsidó szervezet Budapesten megtartott találkozóján elhangzott beszédét közöljük
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Jelenlevők!
Sok évezred óta teszik fel a kérdést: mi a titka a zsidóság mindenkori szellemi erejének? Természetesen csakis a Tóra lehet az első megfejtés, és második persze a Talmud. És hogy az életben, a társadalomban, a tudományban minden lehetséges kérdést illett és illik feltenni, az okokat, az okozatokat sorba kell helyezni, a válaszokat kötelező számba venni, összegyűjteni, és az eredményt, a sikert ígérőket kiválasztva pedig – szorgalmasan dolgozni kell.
Ha a magyar zsidóság történetét, helyzetét nézzük, azt gondolom, közösségünk a zsidó és a nemzetközi kritériumoknak megfelel. Megőriztük a tórát, iskoláink rabbikat, kiváló és kiemelkedő személyeket neveltek; gigantikus szellemi és morális hegycsúcsok emelkedtek Nagykállóban, Újhelyen, Pozsonyban. Ha a modern időket nézzük, tucatnyi óriás állt egymás mellett a József körúti rabbiszemináriumban, s közülük is kiemelkedett Goldzicher Ignác, minden idők legjelentősebb orientalistája. A Ferenc Józsefi kor a zsidó írók, a festők, a zeneszerzők, a feltalálók, a tudósok vonzó és gazdagon termő kertje volt. Elég Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő, Radnóti Miklós nevét említeni, vagy szomszéd körből a zeneszerző Goldmark Károlyt, a képzőművészet világából Kádár Bélát, Czóbel Bélát, Berény Róbertet, Tihanyi Lajost, Farkas Istvánt említeni. Aztán ott vannak a fizikusok, a matematikusok: a Déri – Bláthy – Zipernovszky triász, a transzformátor feltalálói, s persze az atomfizika nagyjai: Neumann János, Szilárd Leó és Teller Ede.
Semmiképpen nem feledkezhetünk meg a korszerű cionizmus magyarországi születésű megteremtőjéről, Herzl Tivadarról. Ugyanaz az időperiódus, amely megteremtette a bázeli eszmét, amely alapját képezte Izrael Állam létrehozásának, vezetett el a magyarországi zsidóság háromfelé szakadásához. Hivatalosan ekkor jött létre az ortodoxia, a neológia és a középutas vallási mozgalom, a statusquo.
Ez a zsidó triptichon nagyszerű értékeket hozott létre. Kiépítette a császári-királyi ország, majd a trianoni 93 ezer négyzetméter vallási térképét, s vele a maga infrastruktúráját. Zsinagógák, imaházak létesültek, jesivák, iskolák alapultak, a rabbikörzetek minden vonatkozásban – szellemileg, anyagilag – megerősödtek. Hogy milyen lett volna e zsidó televény fejlődése, miféle alkotások jöttek volna létre e háttérrel, nem tudhatjuk.
Csakhogy a magyar zsidótörvények sora, a német nácizmus szárba szökkenése megbénította, megfojtotta a magyar zsidó kultúrát, megakadályozta a szabad vallási életet. A világháború paravánja mögött előbb gettósította, majd kirabolta a sárga csillaggal megszégyenített embereket, hogy aztán koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, halálos menetekben fizikailag is megsemmisítse őket. A vidéki magyar zsidóságot – többségében az ortodox, a vallásos embereket – szisztematikusan kiirtották, a fővárosi zsidó lakosságot erősen megritkították. A templomok kiürültek, az iskolák megszűntek, a zsidó infrastruktúra összeomlott.
A szövetségesek harca, küzdelme a zsidóság felszabadulását is hozta. A lágerekből hazatértek egy része – kisebb hányada – az alakulóban levő Izraelbe vándorolt, a többség azonban nem hagyta el szülőhazáját.
Az országos hitközség újjáélesztése volt az első, a legnagyobb feladat. A régi alapokon, ha lassan is, kialakult a templomok, az újra megnyílt templomok hálózata. A szegedi főrabbi, dr. Schindler József kezdeményezése például igen hamar lelkes követőkre talált: bevezette az együttes széder esti vacsorák intézményét. Miután a SOA után alig maradt érintetlen zsidó család, hiszen az apák, az anyák, a gyermekek soraiban oly nagymérvű volt a pusztítás, hogy a közös pészahi ünneplés elementáris érdekké, szükségletté, s immár hagyománnyá vált.
Megalakultak a vidéki hitközségek, amelyek – amíg lehetett – segélyező helyekké is lettek. És Budapesten újra megkezdte működését a nemzetközi hírű, csodálatos múltú Zsidókórház – árnyéka. Miután az orvosok zömét, a professzori kart a magyar és a német nácik megtizedelték, el kellett fogadni a kényszerű csonkítást.
De alighogy kezdett magához térni a magyar zsidó közösség, bekövetkezett 1956 drámája. Mert addigra már kiderült, hogy a felszabadulással nem a vallási szabadság, a demokratikus élet következett el, hanem egy másik diktatórikus uralom. Ezért azok a fasizmus pusztításából visszatért zsidók, akik fontosnak tartották a tradicionális életformát, elhagyták az országot. Ugyan voltak, akik Amerikába, a szabad Nyugatra mentek, de legtöbbjük Izraelbe vándorolt. Rövidesen csaknem negyedmillió magyar ajkú zsidó telepedett le a fiatal zsidó államban. Megjelent Izraelben egy nívós magyar nyelvű napilap, a Kolozsvárott alapított Új Kelet, amely így megnégyszerezte példányszámát. Nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy ez az újság magyar nyelvű napilap volt; a Kárpát-medencén kívül a világon az egyetlen ilyen újság. Kiváló magyar újságíró gárdájában dolgozott itt, a többi között, Efraim Kishont, a világhírű humorista.
1957 után kiegyensúlyozottabb politikai rendszer következett Magyarországon, amely ügyelt az arányos gazdasági fejlődésre, s nagyobb emberi jogokat engedett érvényesülni a vallásban. Újjászerveződött a budapesti Zsidó Gimnázium, a Rabbiszemináriumba Moszkva, Prága és Varsó vendéghallgatókat küldött, újjászervezték a Zsidó Kórház jogutódját. A zsinagógák hálózata is megerősödött, ami nem jelentette, hogy jutott volna pénz és figyelem a temetők karbantartására.
Amikor 1989-ben véglegesen ledőlt a vasfüggöny, a létrejött szabad és független magyar demokratikus rendszerben megkezdődhetett a zsidó élet új házának kialakítása. Ebben jelképes szerepe volt Izrael Államának teljes jogú elismerése. Az izraeli felekezet megerősíthette az állammal kötött, a nagy, a történelmi egyházakkal azonos jogállású szerződését, amely megfelel az Egyesült Nemzetek által elvárt, kívánatos státusnak. Ami a zsidóságon belüli önálló organizációt illeti, kialakult a ma is fennálló szervezeti formáció. A zsidó származású és vallású lakosság lakhelyük szerint tömörül a zsinagógák köré. Itt alakultak meg és működnek a körzetek. Ezek az intézmények a fővárosban együtt alkotják a Budapesti Zsidó Hitközséget, amely így a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) legnagyobb tagja. A MAZSIHISZ bel- és külföldön képviseli és testesíti meg a Magyarországon élő zsidóságot. Osztályai szervezik és felügyelik a Hevra Kadisát, gondozzák a temetőket, ügyelnek a szertartások rendjére és fenntarthatóságára.
A Mazsihisz fontos kötelessége a szociális gondoskodás, beleértve a segélyezések, a támogatások bonyolult feladatát. A Mazsihisz a beteg és rokkant, elesett hittestvérei számára szeretetkonyhákat tart fenn. Gondoskodik a Zsidó Kórház további zavartalan és színvonalas működésén, s az egyre nehezülő feltételek közepette is dolgozik a gyógyítás és az ellátás fejlesztésén.
A Mazsihisz „Új Élet” fejléccel kéthetenként színvonalas lapot ad ki, a hitélet és a zsidó szellemiség, a „jiddiskeit” fenntartására. Továbbá megjelenteti a rangos Remény című zsidó társadalmi, közéleti és kulturális folyóiratot. Anyagilag támogat más a zsidó identitású folyóiratokat, könyveket és rendezvényeket is. Évente többször pályázatot hirdet oktatási, vallási intézmények, rendezvények, események rendezésére, szervezésére, lebonyolítására.
A magyarországi szabad szellemi légkör a zsidóságon belül is új utakat nyitott. Vallási közösségek alakultak, szervezetek jöttek létre, nézetek találtak követőkre. A Mazsihisz minden progresszív törekvésnek segítője, egyetlen megkötéssel, hogy mint felelős, tradicionális organizáció: a Sulhan Áruh alapján áll, és csak ilyet támogat. Ennek jegyében működik együtt a testvérágazatokkal, csoportokkal, remélve, hogy a kölcsönösség oda-vissza előnyöket generál. Így mondhatjuk el, hogy fontos kiadványokat, imakönyveket és tankönyveket jelentettünk meg együtt, összehangoltan állítunk vallási és közösségi vezetőt egy-egy fontos posztra. Reméljük, ez a kooperatív szellem a jövőben is fennmarad, sőt ki is teljesedik más területekre.
Akár emblémája is lehetne a Mazsihisz által a több éve sikerrel fenntartott Nyári Zsidó Fesztivál, ahová rendre neves művészi együttesek, kiváló alkotók, külföldi előadók jönnek el. Mindig az őszi szezon nyitásához kötődő programhoz más kulturális rendezvények is kapcsolódnak: kiállítások, előadások, színes és vidám események.
A Mazsihisz és vele a BZSH higgadt és kiegyensúlyozott közéleti szerepet tölt be. Korrekt kapcsolatokat ápol a mindenkori kormányzattal, sok közös érintkezési ponton működik együtt a magyarországi egyházakkal.
Miután érzékenyen ápolja a magyarországi zsidóság gazdag és teremtő hagyományait, s kiváltképp büszke az elmúlt kétszáz év sokrétű és eredményes gazdasági, tudományos és kulturális teljesítményére, joggal kívánja meg a maga számára az egyenlőséget és a méltányos jelenlétet minden területen. Éppen ezért a Mazsihisz öntudatosan lép fel a demokráciát és az emberi méltóságot sértő támadással szemben. Ezért tiltakozunk a jogtalan, rasszista csoportos garázdálkodások ellen, elítéljük a nyaltan és burkoltan elhangzó fenyegetéseket. Nem kívánjuk viszontlátni a nyilas idők szimbólumait, hallani jelszavait, nem akarunk utcáink, tereink névadói között látni náci csendőröket. Fellépünk a Dávid-csillagot égetők ellen.
Lehet, hogy a szélsőjobb tovább megy. Mi erre csak azt mondhatjuk: elvi szilárdságunkból nem engedünk, bízva a tisztességes magyar nép hasonló érzéseiben és progresszív gondolkodásában.
Ilyen helyzetre kicsit készülve is, számításba vettük, hogy átalakítjuk, modernizáljuk, dinamikusabbá tesszük a Mazsihisz apparátusát. Többet foglalkozunk a zsidó ifjúság oktatásával, a fiatalok képzésével, sokirányú felkészítésével. Keressük a kapcsolatot az Európai Közösség országainak zsidó szervezeteivel, látogatásokat tervezünk testvérintézményeinkhez, s őket is meghívjuk hozzánk látni, tapasztalni. Kiváltképp vonatkozik ez a kapcsolat-építési terv Izraelre. Örülnénk, ha a Bné Brit központi és szervezeti egységei gyakran látogatnának el hozzánk, és hivatalosan is vendégei lehetnének nagy kulturális rendezvényünknek, például a Nyári Zsidó Fesztiválon, s rendezvényein.
A MAZSIHISZ, mint a magyar zsidóság felelősségteljes képviselete, nem csatlakozni kíván a világ zsidóságának színes mozgalmához. Nem, hiszen már jó régen maga is szerves, tevőleges, alkotó része a nemzetközi zsidó élet formálásának. Legfeljebb azt óhajtjuk, hogy Önökkel, testvéreinkkel még energikusabban dolgozhassunk nagyszerű céljaink eléréséért. Hogy mindig jól felelhessünk a történelem nagy kérdéseire.
Házák, házák vönitházék! Legyünk erősek, és erősítsük egymást!
Köszönöm figyelmüket.
