Jom Kippur – Könnyű böjtöt kívánunk
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása Jom Kippur időtartamára most megszakad! A gyertyagyújtás és a böjt kezdetének időpontja Budapesten: 17:51 óra.
A böjt vége: 18:53 óra Jom Kippur ünnepe alatt a zsidó népnek a zsidó vallási törvények alapján tilos bármilyen munkát végezniük, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
Jom Kippur
Tóra olvasás délelőtt. Mózes III. 16 : 1-34. Acháré Mot hetiszakaszából olvasnak részletet, jelentése: „Halála után”. Áron két fia idegen tüzet vitt a Szentek Szentélyébe és ezért meghaltak. Ezután szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondja el Áronnak, hogy ne mindenkor, csak egyszer egy évben lépjen be a főpap a függöny mögé, ahol a Bizonyosság ládáját őrzik. Lenvászon szent köntöst öltsön, lenvászon süveget tegyen a fejére, mutassa be vétek áldozatát, hogy engesztelést nyerjen a maga, háza népe és Izrael számára. A továbbiakban részletezi az olvasmány az Engesztelés napi szertartás menetét. Leírja: „Szombatok szombatja legyen nektek és sanyargassátok magatokat”. Megtartva a parancsolatokat, mi is fehér köntösbe öltözünk Jom Kippur napján és 25 órás böjtöt tartunk. Hasonlítani szeretnénk az angyalokra, ezért földi dolgokkal amennyire lehet, nem foglalkozunk, imádkozunk egész nap és megbánjuk bűneinket.
A Tórai olvasmányhoz kapcsolódó prófétai szakasz (Jesája, 57:14-21, 58:1-14) arra figyelmeztet, hogy a böjt csak akkor ér valamit, ha őszinte bűnbánattal, megbánással és jócselekedetekkel párosul. „Ha ruhátlant látsz, felruházod, ha éhezőt, megosztod véle kenyeredet.” Csak ezek után érdemes böjtölni, templomba menni, imádkozni.
Tóra olvasás délután. Az Ácháré Mot hetiszakasz egy másik részletét olvassuk fel, Mózes III. 18:1-30, amely az erkölcsi tisztaságokról szól. Itt részletezi a Tóra a tiltott házasságot, amely kizárja a vérfertőzést és a fajtalanságot. Meghatározza azon rokoni kapcsolatokat, amelyben szabad, s azokat, amelyekben tilos a házasság. Talán először a történelemben nagyon részletesen írja le a mindmáig érvényes, kívánatos és nemkívánatos kapcsolatokat. Az a tény, hogy mindezt a szombatok szombatján olvassák, jelzi, hogy vallásunk alaptétele a tiszta erkölcs.
Az olvasmányhoz kapcsolódó prófétai szakasz talán a legszebb irodalmi értékű alkotás, a Jónás könyve. Jónás nem akart prófétálni, nem ment Ninivébe, hogy kiáltson a népre. Hajóra szállt, és az ellenkező irányba Társis felé tartott. Nagy vihar kerekedett, és egy cethal visszavitte oda, ahonnan elindult. Ezután már elment Ninivébe és szavainak volt hatása: zsákruhát öltött a király és a nép, böjtöltek, megbánták bűneiket, és a város megmenekült. Babits Mihály, a kitűnő költő gyönyörű elbeszélő költeményben dolgozta fel a történetet. Munkája az írástudó felelősségéről szól, hogy prófétálni, hirdetni az igazságot akkor is kell, ha látszólag eredménytelen a vállalkozás, nem hallják meg az Igét, nem figyelnek a szóra, beszélni, kiáltani mégis kell, mert „bűnösök közt cinkos, aki néma” .
Deutsch Gábor
(Forrás: OR-ZSE)
Max Bruch: Kol Nidré I. tétel – Oded Hadar cselló előadásában, vezényel Lahav Shani
