A történelmi egyházak vezetőivel tárgyalt Szászfalvi László
Forrás: MTI
Először tárgyalt a most készülő új egyházi törvényről Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára a négy történelmi egyház vezetőjével szerdán.
Az MTI információi szerint a tárgyalást a felek előremutatónak értékelték, az egyházak támogatóan fogadták az új egyházi törvény koncepcióját. Megállapodtak abban is, hogy a következő tárgyalásokat szakértői szinten folytatják, miután az Országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt. A Parlament idei első féléves törvényalkotói tervezetében szerepel az új egyházi törvény megvitatása.
Szászfalvi László mintegy két hete a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyar Külügyi Intézet tudományos konferenciáján tartott előadásában ismertette először az új egyházi törvény tervezetét.
Egyebek mellett kitért arra, hogy a tervek szerint legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek meg szeretnék kapni a történelmi egyház státuszát.
Mint akkor közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd.
Előadásában szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat.
Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény „nemzetközi szinten idejét múlttá vált”, az egyházalapítást tekintve pedig „ultraliberálisnak” bizonyult.
A szerdai megbeszélésen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
