Megfeledkezett a kormány az egyházak pénzéről
Joó Hajnalka / Forrás origo
Bár a jelenlegi kormánypártok hagyományosan jó viszonyt ápolnak a történelmi egyházakkal, az adóváltoztatások közben feledékenységük miatt épp velük szúrtak ki. A személyi jövedelemadó csökkentése ugyanis komoly érvágást jelenthet az egyszázalékos felajánlásokra számító egyházaknak. Így most súlyos nyomás alá került a kormány, és megindult a munka a probléma megoldására.
Drasztikusan csökkenhet 2012-től az idén életbe lépett adóváltozások miatt az egyházak és alapítványok bevétele. A gyerekek után járó adókedvezmény és az alacsonyabb adókulcs miatt a dolgozók jelentős részének ugyanis kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie, ezzel együtt pedig értelemszerűen csökken annak az 1+1 százaléknak az aránya is, amelyet a törvény szerint ebből az egyházaknak és különböző nonprofit szervezeteknek ajánlhatnak fel.
A változás miatt az [origo] információi szerint erős nyomás nehezedik a kormányra az egyházak részéről, hogy változtasson a felajánlási, illetve általában a támogatási rendszeren.
„Megjósolhatatlan, hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok. Csak remélni tudjuk, hogy a kormány erre is gondolt, amikor átalakította az adórendszert” – mondta az [origo]-nak Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház szóvivője.
Kormányzati forrásokból származó információink szerint a szóvivő feltételezésével szemben ugyanakkor nem volt szempont az adószabályok tavalyi átírásánál, hogy mi lesz az egyházakkal és a civilekkel, a módosítások ilyen hatásáról egyszerűen megfeledkeztek.
Nem lesz könnyű megoldani a problémát
A kérdéssel csak néhány hónapja kezdtek foglalkozni a közigazgatási tárca egyházügyi és a nemzetgazdasági minisztérium adópolitikai államtitkárságán. Ott pedig – ahogy egy vezető beosztású kormányzati tisztségviselő fogalmazott az [origo]-nak – „még nemigen körvonalazódtak az elképzelések”.
„A problémát észleltük, de megoldani nem lesz egyszerű” – jellemezte a helyzetet a neve elhallgatását kérő minisztériumi vezető, aki szerint nemcsak a felajánlások, de a hozzá kötődő állami kiegészítés rendszerét is át kell alakítani. Ez azonban szerinte „mindenképp hosszabb egyeztetést igényel”, így azt sem tartja kizártnak, hogy a végleges megoldás megtalálásáig átmeneti rendelkezésekkel kell majd orvosolni a helyzetet.
A történelmi egyházak körében információink szerint az okozza a legnagyobb riadalmat az adóváltozásokkal összefüggésben, hogy a kedvezmények miatt éppen azok – a több gyereket nevelők – adóalapja csökken a legjelentősebben (adott esetben nullára), akik eddig a legnagyobb arányban ajánlották fel az egyházaknak adójuk egy százalékát. Bár hivatalos kimutatások erre vonatkozóan nincsenek, a megkeresett négy nagy felekezet közül háromnál is azt mondták az [origo] megkeresésére, hogy híveik és támogatóik között felülreprezentáltak a nagycsaládosok. Az egy százalékokból befolyó bevétel egybehangzó állításuk szerint ráadásul a legjelentősebb szabad felhasználású forrásuk, ebből a keretből fizetik nagyrészt az olyan kiadásaikat, amelyekhez nincs állami támogatás rendelve.
A drámainak jósolt támogatáscsökkenés problémája információink szerint a történelmi egyházak vezetőinek februári találkozóján is szóba került, közös álláspontot ugyanakkor még nem alakítottak ki a felekezetek. Abban viszont egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás állítása szerint egyetértettek, hogy a mostanival szemben egy olyan támogatási struktúrára lenne szükség, amely nincs kitéve az adórendszer változásainak.
Állandóságot szeretnének
Bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megkeresésünkre küldött hivatalos válaszában annak a reményének adott hangot, hogy „ha a felajánlók száma nem csökken, akkor az egyházak részére folyósított összeg sem változik negatív irányban”, a legnagyobb nyomás információink szerint mégis a részükről éri a kormányt.
A MKPK – az evangélikusokhoz és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz) hasonlóan – egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy az adózói egy százalékok után járó állami kiegészítést ne a felajánlók, hanem a népszámláláson magukat az adott vallásúnak mondók száma alapján osszák szét az egyházak között. (A jelenlegi rendszerben az adózók által felajánlott összeget az állam ugyanannyival kiegészíti, és a felajánlók arányában juttatja tovább az egyes felekezeteknek.)
Az olasz modellnek nevezett rendszert – amelynek átvételére Szászfalvi László egyházügyi államtitkár is tett már célzást a múlt év végén – azért is igazságosabbnak tartanák, mert a szétosztandó forrásból ez esetben nem vennének el azok az egyházak, amelyek szerintük üzleti érdekből, a megszerezhető egy százalékok reményében jegyeztették be magukat felekezetként. (A kormány részben e visszaélések megszűnését reméli az egyházi törvény készülő módosításától – az origo a témában írt korábi cikkét ide kattintva olvashatja el.)
Az origo teljes cikkét ide kattintva tudja elolvasni
