„Igazságot kell szolgáltatnunk a meghurcolt igazaknak”
Forrás: MTI
Esterházy János szlovákiai mártír magyar parlamenti képviselő rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten a politikus születésének 110. évfordulóján tartott megemlékezésen.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendezvényén a házelnök rámutatott: Esterházy János rehabilitációját támogatják szlovákok, lengyelek és csehek is, ennek jegyében a nyáron Varsóban együtt avatják fel a szobrát.
Mint megjegyezte, a sürgős jogi rehabilitációval „mi tartozunk önmagunknak és gyermekeinknek”, és „szlovák, lengyel, cseh és zsidó barátaink gondolják velünk együtt ugyanezt”.
„Várjuk a demokratikus szlovák jogállam megnyilvánulását, a jogi rehabilitációt eddig elutasító álláspont felülvizsgálatát” – fogalmazott, hozzátéve: a szlovák jogrend szerint Esterházy János ma is háborús bűnösnek minősül.
Kövér László felhívta a figyelmet: az ártatlanul meghurcoltak máig nem kaptak igazságot, mert „kellemetlen szembesülni a múlttal”. A múltat azonban ki kell beszélni, és „igazságot kell szolgáltatnunk a meghurcolt igazaknak, hogy megbékéljünk, és közösen tudjuk értékeink mentén a jövőben az együttműködésre helyezni a hangsúlyt” – jegyezte meg.
A házelnök utalt arra: „ha elveszítjük képességünket, hogy alapvető erkölcsi kérdésekben egyetértsünk, ha ezáltal megrendülnek zsidó-keresztény gyökérzetünk (…) alapjai, akkor homokra építjük közös terveinket, politikai és gazdasági szövetségeinket, az egész euroatlanti integrációt”.
Megemlítette, hogy a fasiszta Tiso egykori belügyminiszterét, a szlovákiai zsidóellenes intézkedések végrehajtóját 30 év börtönre ítélték, ám 1968-ban amnesztiával szabadult, és 1980-ban saját otthonában tévénézés közben halt meg.
Szólt arról is, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége levélben kérte a fővárosi önkormányzattól, hogy az egyik budapesti rakpartot a holokauszt idején embereket mentő Esterházy Jánosról nevezzék el.
Kövér László kifejezésre juttatta: Esterházy János „mélyen keresztény, európai és felelősen magyar volt”, ezek az erények viszont a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákban halálos bűnnek számítottak. 1947 szeptemberében egy egynapos eljárás után kötél általi halálra ítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.
Kitért arra, hogy Esterházy János Csehszlovákia szinte minden börtönét megjárta, és embertelen kínzások után „1957-ben fizikailag megsemmisítették”, sőt megtagadták földi maradványának kiadását is. Esterházy János annak ellenére minősül a mai napig háborús bűnösnek, hogy lengyel, zsidó, cseh embereket mentett a második világháborúban – hangsúlyozta.
Kövér László párhuzamot vont Raoul Wallenberg embermentő és Esterházy János sorsa között is abban a tekintetben, hogy mindketten a szovjet rendszer áldozataivá váltak.
Németh Zsolt: a szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal
A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megemlékezésen, amelyet Esterházy János születésének 110. évfordulóján tartottak pénteken Budapesten.
Az államtitkár utalt arra, hogy Esterházy János nem pusztán békét akart, hanem mélyen hitt a két nép testvériségében is. A szlovák parlamentben 1942-ben egyedüliként nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását, és mindent bevetett, hogy meggyőzze képviselőtársait ennek a törvénynek a tarthatatlanságáról.
Beszélt arról is, hogy Esterházy János a szlovák-magyar testvériség szimbóluma, és rehabilitálása a szlovák-magyar kapcsolatok ügyének rehabilitálása is. Megfogalmazása szerint „ez talán ezért is megy nehezen”, de erre előbb-utóbb sor kell hogy kerüljön, és véleménye szerint a szlovákok részéről is megvan rá az igény.
Az államtitkár Esterházy János holokauszt alatti embermentő tevékenysége kapcsán arra is felhívta a figyelmet: Magyarország elkötelezett a zsidóság és Izrael állam biztonságának támogatása mellett.
Mint mondta, a második világháborúban történtekkel való szembenézés olyan programcsomag, „amelyben benne van Esterházy János mártíriuma is”, és tartalmaznia kell a szlovák-magyar közös szembenézést is a nemzetiszocializmus és a kommunizmus tetteivel. A múltfeltárásnak akkor van értelme, ha a két nép közeledését szolgálja – jegyezte meg.
A két nép politikai párbeszéde nem maradhat el, és „Magyarország kész a kéznyújtásra, a hosszú távú megegyezésre”, amelynek nem a formája, hanem a tartalma és a hatása a fontos. A tárgyalásokon minden lényeges kérdést napirendre kell venni – hangsúlyozta.
Németh Zsolt annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „el fog jönni a tavasz a szlovák-magyar viszonyban is”.
Szólt arról is, hogy a szlovák és a magyar római katolikus püspöki karok közös nyilatkozatot tettek közzé 2006-ban, és a reformátusok is elindultak a párbeszéd „keskeny, de megkerülhetetlen útján”. Hozzáfűzte: Esterházy János „politikus szentként” fontosnak tartotta a két nép viszonyának transzcendentális vonatkozásait is.
Kitért arra: Kassán szombaton közösen avatják fel szlovákok és magyarok Esterházy János szobrát, amelyet közös szabadságszobornak lehet tekinteni, mert mindkét nép a sajátjának érezheti.
Az ünnepségen Schmitt Pál államfő a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át a felvidéki politikus egykori fogolytársának, a cseh Jan Jankunak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes laudációjában kiemelte, hogy ellene a vád hazaárulás volt, de „bűne” annyi volt, hogy az általa vezetett cserkészszövetséget nem akarta úttörőcsapatnak átszervezni. Jan Janku együtt raboskodott Esterházy Jánossal, és hosszabb ideig ápolóként volt mellette. Segítette, támogatta törekvéseit, s neki köszönhető, hogy halála előtt utolsó kenetben részesülhetett. Esterházy János börtönben tanúsított példamutató magatartásáról neki köszönhetően tudhatunk sokat – hangsúlyozta.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a felvidéki politikus életútját kiemelve, lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nak Szent István-érmet adományozott.
Az ünnepségen felszólalt Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke is, és Esterházy János példamutatását és rehabilitációjának fontosságát emelte ki. Esterházy János felsorakozik a nemzet nagyjai közé – fogalmazott, hozzátéve: értékek szerint politizált, és nem dőlt be a kor konjunktúrájának. A rehabilitációja körüli konfliktus mindenki számára megalázó, értelmetlen, de teljes realitásában mutatja meg a társadalmi viszonyokat. Azt kívánta, hogy a felvidéki magyarság térjen vissza az Esterházy János-féle útra, s jöjjön el az az idő, amikor újra természetes lesz, hogy minden unoka magyar nyelven szól nagyszüleihez.
Jan Stanisław Ciechanowski államtitkár, a lengyel Veterán és Meghurcolt Személyek Hivatalának vezetője megemlékezésében kiemelte: Esterházy János jó ember volt, sokak számára szent ember, aki nemzetiségre való tekintet nélkül segített a rászorulókon. A becsület embere volt – méltatta, majd úgy folytatta: a mai Európának szüksége van ilyen hősökre, „Esterházy János a mi hősünk is”, Lengyelország nem felejti el.
Orit Zuaretz képviselő, a kneszet Izraeli-Magyar Baráti Tagozatának elnöke, felidézve a felvidéki politikus életútját, méltatta a zsidó emberek megmentésében játszott szerepét.
