Egy manhattani könyvtár őrizheti az elveszettnek hitt zsidó szövegeket
Forrás: Múlt-kor
Az Egyesült Államokban lehet annak a 15 ezer címből álló gyűjteménynek a nagy része, amelyet egy zsidó könyvtáros katalogizált a nácik hatalomra kerülése előtt, 1932-ben.
A gyűjtemény a Zsidóság tudománya című filozófiai kötet legfontosabb szövegeit tartalmazza, azon könyvekét, amelyek a modern zsidó tudományok alapjait fektették le. A háború forgatagában a gyűjtemény nagy része elveszett, a németországi zsidó kultúra megőrzésére felállított manhattani Leo Baeck Institute könyvtárosai azonban úgy gondolják, a kötetek nagy része az intézmény zsúfolt polcain porosodnak.
A tudósok számára a Zsidóság tudománya (németül Wissenschaft des Judentums) a zsidó tradíció filozófiává és akadémiai vizsgálódás tárgyává való felemelkedésének elsőszámú letéteményese. „Mindannyian a Wissenschaft örökösei vagyunk” – így Jonathan D. Sarna, a Brandeis Egyetem professzora. A gyűjtemény nagy részét a Frankfurti Egyetemi Könyvtár őrzi, de a szakértők már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek az 1932-es katalogizálás során lajstromba vett kétezer hiányzó példányra. Az elmúlt két évben Renate Evers, a Leo Baeck Institute főkönyvtárosa fedezte fel, hogy intézményükben mintegy ezer darab könyv található meg a gyűjteményből.
Ugyan több kutató is osztja azt az álláspontot, miszerint a New York-i könyvtárban csak másolatok vannak, a könyvek újrafelfedezésével újra összeállhat a „legendás gyűjtemény”. A tervek szerint a frankfurti könyvtár az interneten is elérhetővé tenné a páratlan kollekciót, míg a Center for Jewish History elnevezésű szervezet adományt gyűjtene a cél eléréséhez. A kutatók szerint magángyűjtők és könyvkereskedők jóvoltából érkezhettek a könyvek Európából New Yorkba, s az elmúlt ötven évben az Egyesült Államokba települő németországi zsidók voltak azok, akik felajánlották azokat a manhattani intézmény számára. A felajánlók egy teljesen új generációt képviseltek, akik egy olyan közösséget hoztak létre, amely a könyvek, a kultúra és a tanulás köré szerveződött; legjelesebb képviselőik között megtaláljuk Hannah Arendt politikai gondolkodót és Ruth Westheimer médiaszemélyiséget.
Sokan könyvekkel megrakodva érkeztek az Egyesült Államokba, ahol tudományos folyóirat vagy kutatóintézet alapításába fogtak. Herbert A. Strauss, aki 1946-ban érkezett az országba, az egyik elveszettnek hitt Ludwig Philippson-könyv birtokosa volt. A férfi – akinek felesége még ma is él – halálakor 4500 kötetet adományozott az intézménynek; de Ludwig Schwarzschild bőrgyógyász például egész könyvtárát hozta magával, amelyben egy értékes Hermann Cohen-kötetet is volt.
