„Az első hónap napján a hónap elsején állítsd fel a gyülekezés sátorának hajlékát.”
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:14 óra, az ünnep kimenetele: 18:19 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:14 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:19 óra után
A Tórából ezen a héten a „PKUDÉJ” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Midőn fölemelkedik a felhő a hajlékról, elvonulnak Izrael fiai mind az ő vonulásaik szerint; ha pedig nem emelkedik fel a felhő, akkor nem vonulnak el, amely napig fel nem emelkedik. Mert az Örökkévaló felhője volt a hajlékon nappal és tűz volt rajta éjjel, Izrael egész házának szeme láttára, mind az ő vonulásaiban.” (Mózes 2. 40., 36-38.)
PKUDÉJ
(Mózes 2. 38:21–40:38.)
Elszámolás – ez Mózes 2. könyvének zárószakasza, a XXXVIII. fejezet 21. versétől a XL. fejezet végéig.
Elkészült a nagy mű, a pusztai hajlék. Mózes maga mellé vette Itámárt, Áron fiát, mert a számoláshoz mindig két ember kell, hogy ne érje szó a ház elejét, és számadást készítettek a felhasznált anyagokról, eszközökről.
634 kg aranyat, 2150 kg ezüstöt, 3 tonna rezet használtak fel az építkezés során. Mózes meggyőződött arról is, hogy Becálél és munkatársai mindent az Örökkévaló előírásainak megfelelően készítettek el.
És megáldotta Mózes a 90. zsoltár szavaival: „Legyen velünk Urunk Istenünk jóakarata!” „Tedd maradandóvá kezünk munkáját, tedd maradandóvá munkánk gyümölcsét.”
A Frigysátor végigkísérte Izraelt pusztai vándorlásain, Józsué idejében először Gilgálban állították fel, később Silóban. Ott maradt a bírák korában végig, majd Dávid király Gibeonba szállíttatta. Salamon király hozatta fel Jeruzsálembe, ahol a Nagy Szentélyben kapott helyet.
Szakaszunk a Hajlék építésének számadásával is foglalkozik. Ennyi és ennyi arany, ezüst jött be a gyűjtőakció során, amiből ennyit és ennyit fordítottak ilyen és ilyen célokra. Sokkal több nyersanyag jött be, mint amire szükség volt, és a maradékot a Hajlék (Szentély) kincstárába helyezték el. A Hajlékot a mesteremberek darabokban készítették el, majd elhozták Mózesnek, aki összeszerelte a részeket és felállította a Hajlékot az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjának elsején. A leltárt nem egyedül készítette Mózes, hanem maga mellé vette Itamárt, Áron fiát, innen tudják, hogy gazdasági ügyekben párosan kell eljárni, hogy ne érje szó a ház elejét.
Bécálél, Uri fia, Hur unokája Jehuda törzséből elkészítette mindazt, amit megparancsolt az Örökkévaló Mózesnek. (Mózes II. 38:22) És megáldotta őket Mózes.
Idézet a kommentárból:
„És elhozták a hajlékot Mózeshez, a sátrat, az összes kegytárgyait, kapcsait, deszkáit, reteszrudait, oszlopait és talapzatait” (Mózes II. 39:33)
…mert nem tudták azt felállítani. És mivel nem végzett Mózes semmilyen munkát a sátor építésében, neki szánta az Örökkévaló a felállítást. Nem tudta senki sem felállítani a deszkák nehéz súlya miatt, mert nincs az emberben annyi erő, hogy mindezt megtegye. De Mózes mégis felállította. Azt mondta Mózes az Örökkévaló előtt: „Hogyan lehet ezt emberi erővel felállítani?” Azt válaszolta neki, tégy úgy a kezeddel, mintha felállítanád, és a többi megy magától. Ezért van írva: „…felállítódott a Sátor”.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
