A varsói gettó múzeuma Izraelben
Forrás: MTI
A náci uralom egyik legsötétebb korszakának túlélői fény- és hangjátékokkal, valamint az eredeti színhelyek makettjeinek felépítésével próbálják elérni egy dél-izraeli kibucban, hogy a sok szörnyűség élő, figyelmeztető emlék maradjon – ne csupán néhány megsárgult lap a történelemkönyvekben.
„A holokauszttól az új életig” nevű múzeumban látható a varsói gettó méretarányos makettje, amelyen feltüntették, hol lázadtak fel Hitler katonái ellen a gettó lakói, hogy megakadályozzák a haláltáborokba irányuló további transzportokat, és miként folyt az elkeseredett küzdelem minden házért, minden szegletért.
A felkelés a legjelentősebb zsidó ellenállási akció volt a náci elnyomással szemben a II. világháború idején, több százezer zsidó életét követelte – és végül leverték. A gettó életben maradt több mint 50 ezer lakója közül is sokat a gázkamrákba küldtek. A varsói gettó felkelésének áldozataival együtt összesen mintegy 6 millió zsidót öltek meg a nácik a holokausztban.
A felkelés idős túlélőinek kalauzolásával a látogatók felkereshetnek egy rekonstruált bunkert, amelynek még titkos vécékijárata is volt, felkapaszkodhatnak egy ugyanolyan vasúti kocsiba, mint amilyenek a haláltáborokba szállították a zsidókat, vagy éppen megnézhetik, hogyan festene mellkasukon a sárga Dávid-csillag, amelyet a zsidóknak ki kellett tűzniük.
A szemléltetés e módszerei nem mindenkinek tetszenek, a baloldali Háárec egyik kommentátora szerint túlságosan emlékeztetnek Disneyland eszközeire. Ám Aliza Melamed, a varsói gettó egyik veteránja szerint a Jad Mordechai kibucban felépített múzeumra szükség van, ugyanis sokan vannak olyanok, akik el sem tudják képzelni az ott bemutatott egykori, megrendítő valóságot.
„Mi magunk a tartalmat nézzük és nincs szükségünk olyan illusztrációs eszközökre, mint a sárga csillag vetítése és mindenféle hanghatás – de úgy tudom, hogy ez a tizenéveseknek szól. Beleegyeztem, mert úgy látszik, a mai világban így lehet megszólítani az embereket” – mondja az idős asszony.
David Gafni, a múzeum tervezője szerint a kiállítás kiegészíti az olyan erőfeszítéseket, mint a fiatal izraeli – és másutt élő – zsidók évente ismétlődő látogatásai a lengyelországi emlékhelyeken. „Igen, ezt akarjuk, sokkolni szeretnénk, fel akarjuk rázni a fiatal látogatókat, segíteni akarunk nekik abban, hogy megértsék, mi történt.”
Jad Mordechai település a varsói felkelés egyik vezetője, Mordechai Anielewicz nevét vette fel, és saját története sem mentes a nehéz próbáktól. 1948-ban átélte az egyiptomi hadsereg rohamát, nemrég pedig palesztin fegyveresek több rakéta- és aknatámadást intéztek ellene a szomszédos Gázai övezetből. A mai izraeliek számára nehéz elképzelni az európai zsidóság II. világháborús kiszolgáltatottságát.
A múzeum egyik diáklány látogatója kellemetlennek tartotta, hogy Dávid-csillagot vetítettek a ruhájára, pedig az csak pillanatnyi, anyagtalan változata volt annak a sárga csillagnak, amely a zsidókat megjelölte a holokauszt idején.
„Ezt nehezen tudom elviselni – mondta a fiatal lány. – Persze megértem, hogy így lehet átgondolni, mi történt ott és milyen érzés, ha az embert megjelölik, megkülönböztetik a többiektől.”
