Nem hozzák egy szintre a náci és kommunista rémtetteket
Az Európai Bizottság szerint nincsenek meg a jogi feltételei annak, hogy egységesen kezeljék a kommunista rendszerek által elkövetett bűnöket, egy szintre helyezve azokat náci rezsimek bűntetteivel.
Magyarország, Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia és Csehország külügyminisztere a múlt héten írt levelet Viviane Reding igazságügyi uniós biztosnak, azt indítványozva, hogy legyen büntethető „a totalitárius rendszerek bűntetteinek nyilvános tagadása, kicsinyítése és megbocsátása”. A miniszterek rámutattak arra, hogy a holokauszttagadás több országban büntetendő, és úgy vélték, hogy a kommunista bűntetteket „ugyanolyan sztenderdek” szerint kell kezelni, mint a náci bűnöket.
A Simon Wiesenthal Központ ugyanakkor reagálásában „hibás párhuzamnak” nevezte a hat ország kérelmét. „Nincs problémánk azzal, ha van a kommunista bűnöknek egy emléknapja” – közölte Efraim Zuroff, a központ vezetője, hozzátéve: „a Holokauszt azonban egyedülálló tragédiája volt a történelemnek”.
Az Európai Bizottság azonban állásfoglalásában azt közölte, hogy Brüsszelnek nincs jogi alapja arra, hogy lépéseket tegyen e téren, és emlékeztetett, hogy Európa egyébként is túlságosan megosztott a kérdésben. „Nincs konszenzus erről. Az egyes tagállamoknak nagyon különböző a hozzáállásuk a kérdéshez” – mondta a biztos szóvivője, Matthew Newman a brit The Guardiannek, hozzátéve: a bizottság ugyanakkor „nagyon komolyan” veszi a kérdést.
A hat kelet-európai ország közös kampányát vezető Litvánia szerint viszont az Európai Uniónak ki kellene terjesztenie a népirtás fogalmát, hogy beletartozzanak a „szociális helyzetük vagy politikai meggyőződésük” miatt bűntetteket elszenvedett csoportok is. Andrius Grikienis, Litvánia uniós nagykövete emlékeztetett: a szovjet megszállás első éveiben Litvánia több mint 780 ezer állampolgárt vesztett el – többségüket kitelepítették, egy részüket a gulágra vitték, míg másokat meggyilkoltak.