„A nép pedig hitt; és hallották, hogy gondolt az Örökkévaló Izrael fiaira”
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:38 óra, az ünnep kimenetele: 16:50 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:38 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:50 óra után
A Tórából ezen a héten a „SMOT” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„És ment Mózes meg Áron és összegyűjtötték Izrael fiainak minden véneit. És elmondta Áron mindama szavakat, melyeket mondott az Örökkévaló Mózesnek és megtette a jeleket a nép szeme láttára. A nép pedig hitt; és hallották, hogy gondolt az Örökkévaló Izrael fiaira és hogy látta az ő nyomorukat, amikor meghajoltak és leborultak.” (Mózes 2. 4., 29-31.)
SMOT
(Mózes 2. 1:1–6:1.)
Jákob fiainak nevei soroltatik fel, akik József és a fáraó invitálására letelepedtek Egyiptomban és megsokasodtak ott. A könyv eredeti címe: Kivonulás Egyiptomból, görögül: Exodus. Szokássá vált a heti szakasz első szaváról elnevezni az egész szidrát és a könyv első szidrájának címéről az egész könyvet. Így a második könyv, valamint annak első heti szakasza a Smot.
A könyv 11 hetiszakaszból és 40 fejezetből áll. Az első könyvről elmondhattuk, hogy az egyistenhit kialakulásának leírása, a második a néppé válás folyamatának ismertetése. Az első könyv Vájigás szakasza felsorolta Jákob fiait, unokáit, 70 férfiembert, akik Egyiptomban telepedtek le. Két lányt említ a Tóra, illetve a magyarázat, Szerah-t és az úton született Jochevedet, Mózes anyját. Feleségeket, a többi lánytestvért nem. Velük együtt 400 személy, háznépével együtt még ennél is többen telepedtek le Gósen földjén. A kezdeti tisztelet kihült, felváltotta a gyűlölet. Új király került a trónra, aki József érdemeiről nem akart tudni. József a hikszosziak uralma idején volt alkirály. A hikszosziak kiűzése után „nemzeti” kormány alakult Egyiptomban, akiket aggasztott. a zsidók nagy száma. Gosent elhagyták a héberek „megtelt velük az ország”. Az iskolák a színházak. A féltékenységet felülről az uralkodó körök terjesztették, mondván, hátha a zsidók háború esetén az ellenséghez pártolnak. Ezért sem az országból elengedni, – nehogy az ellenséget szaporítsák -, sem az országban megtűrni nem akarták őket. Nehéz rabszolgamunkára fogták a hébereket, felépíttettek velük két nagyvárost, Pitumot és Ramszeszt.
Később a fiúk megölésére akarták rábírni a bábaasszonyokat, akik ezt megtagadták. A fiúk megölését általános parancsba adták. Jocheved, fiát gyékény kosárba rejtette, és a folyóba tette. Amikor a fáraó lánya fürödni ment, kihúzta a fiút a vízből. Innen a neve, Mózes (Mose), a vízből kihúzott.
Az igazságra érzékeny Mózes leütött egy kegyetlen rabszolgahajcsárt, amikor ez kitudódott, Midjánba menekült. Itt újabb igazságtalanságot látott, a pásztorlányok, Jitró gyermekei, atyjuk nyáját akarták megitatni, de a férfiak elkergették őket. Mózes a gyengék védelmére kelt és megitatta a főember nyáját, aki feleségül adta hozzá Cipora nevű lányát.
A héberek sorsa egyre nehezebb lett Egyiptomban, jajkiáltásuk felhallatszott az égig, Mózesnek, miközben legeltette apósa nyáját, megjelent az Örökkévaló, az égő csipkebokorban és felszólította a szabódó férfit, hogy testvérével menjen Egyiptomba és vezesse ki onnan a népet, hadd jussanak tágas, nagy országba. Ha a fáraó nem enged, akkor megérzi a Teremtő kezének hatalmát. A népnek üzente: Ehje eser ehje – A lét vagyok, aki megemlékezett az Ősatyának tett ígéretéről, és kivezeti gyermekeit a rabságból. Mózest választatott ki a feladatra, hogy pásztora legyen népének, őrzője és tanítója.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)
