Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A zsidóktól lefoglalt vagyonokból finanszírozták a háborút a nácik

Forrás: Múlt-kor

A zsidóktól elkobzott vagyonból a háborús erőfeszítések harmadát finanszírozták a nácik – állítja egy új tanulmány.


A zsidótörvények és a konfiskálások következtében 12 milliárd márka kár érte a zsidókat, amely mai árfolyamon ezen összeg tízszeresének felel meg. A pénzügyminisztérium megrendelésére készült, 1933 és 1945 közötti periódust felölelő tanulmány kapcsán Hans-Peter Ullmann történészprofesszor elárulta: az adóhatóságok buzgón dolgoztak azon, hogy „financiálisan tönkretegyék a zsidókat”, valamint hogy a nácik által elfoglalt területeken minden mozdíthatót ellopjanak.

Még azok a zsidók sem lélegezhettek fel, akik a holokauszt előtt utaztak el Németországból: nekik ugyanis egy 1934 óta diszkriminatív jellegű törvény értelmében vagyonuk egy részét kellett hátrahagyniuk.

„A számítások szerint a háborús kiadások harminc százalékát tették ki a zsidó polgároktól rekvirált vagyonokból származó bevételek” – mondta el Ullmann. Christine Kuller, a müncheni egyetem történésze szerint az adóhatóságok olyan hierarchiát építettek ki, amelyben a bürokraták kinyomozták a tartózkodási helyeket és a bankszámlaszámokat, majd eltüntették róla a pénzeket. „Volt egy olyan városi legenda a háború után, hogy a pénzügyminisztérium tagjai teljesen függetlenek voltak. Az igazság az, hogy az antiszemitizmus mindennapos dolog volt köztük” – magyarázta Kuller.

A történelmi bizottság olyan minisztériumi dokumentumokba nyerhetett betekintést, amely részletesen feltárja, hogy a nürnbergi zsidótörvények életbe lépése után a bürokraták hogyan és milyen mértékben tették rá a kezüket a zsidók vagyonára. A nácik abból is nagyot profitáltak, hogy áruba bocsátották az országot elhagyó zsidó polgárok értéktárgyait: Hamburgban például már 1941-től rendeztek árveréseket a zsidók otthonaiból ellopott bútorokból, minden hétköznap, egészen 1945 áprilisáig. Az összeg a Gestapo számlájára folyt be, amelyet később a berlini Reichsbankba utaltak tovább.

A múlt hónapban egy hasonló jellegű dokumentum látott napvilágot, amely arra konkludált, hogy a német diplomatákat a korábbi vélekedéssel ellentétben sokkal nagyobb felelősség terheli a zsidók haláláért.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle