Közel ötszáz látogatója volt a szabadkai Zsinagóga ünnepnek
Munkatársunktól / Mazsihisz
A szabadkai székhelyű TUUM Egyesület október 24-én, vasárnap immár második alkalommal nyitotta meg ideiglenesen a szabadkai zsinagóga ajtaját.
Az érdeklődők az idén hat órán át szabadon sétálhattak be az évtizedek óta funkcióját nem gyakorló és építési területnek számító zsidó imaházba. A legcsodálatosabb része az ünnepnek mindenképpen az volt, amikor a budapesti Shkayach együttes a színpadra lépett, de a látogatók a zsinagógáról készülő a zsinagóga.com internetes oldalon is megtekinthető kiváló minőségben felvett kisfilmjeiből is láthattak válogatást.
szabadka_3.jpg
Vázsonyi János, Polnauer Flóra és Kardos Dániel
A Zsinagóga ünnep rendezvény keretében a nap folyamán a három magyar nyelvű vezetésen mintegy 150 vett részt.
A TUUM Egyesület 2009 szeptemberében azzal a szándékkal tartott először nyílt napot a szabadkai zsinagógában, hogy megünnepelje a szabadkai zsidóság a Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek által a magyar szecesszió stílusában megálmodott, s 1902 szeptemberében átadott zsinagógáját.
A szabadkaiak mindig a szívűkön viselték a zsinagóga sorsát. 1984/85-ben kérdésessé vált a zsinagóga léte, ugyanis a zsinagóga tőszomszédágába egy négyemeletes palotát kívánt építeni a városi vezetés. Az alapozó munkákat a zsinagóga nem bírta volna ki. A tervet a szabadkai lokálpatrióta polgárok elszántsága és végső kitartása hiúsította meg.
szabadka_4.jpgA szabadkai zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, és ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a szecesszió, a magyar szecesszió stílusában álmodták meg.
Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A századforduló Szabadkáján 3400 izraelita élt, a zsinagóga átadásakor hitközségi elnökük a neves író, dr. Milkó Izidor volt.
A szabadkai zsinagóga tervét Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg Szegedre készítette, a szegediek azonban túl különlegesnek találták. Így jutott hozzá a kevesebb pénzzel, és több fantáziával rendelkező szabadkai hitközség közel fél áron.
A költség még így is meghaladta forrásaikat. Milkó Izidor 1900. május 8-án folyamodott engedélyért a városi tanácshoz. Az engedély megadásának feltétele az volt, hogy a terveket helyi építésszel kell kiviteleztetni. A korabeli viszonyokat jelzi, hogy a város 200 000 koronával járult hozzá a költségekhez.
A fotókat Tímár Zsolt készítette
szabadka_5.JPG
A vitrázsok Róth Miksa műhelyében készültek
