Dermedt csend után hatalmas taps
Bóta Gábor interjúja Jávori Ferenccel / Forrás: Népszava
Jávori Ferencnek, a decemberben húszéves Budapest Klezmer Band vezetőjének, pénteken mutatják be Menyasszonytánc című musicaljét – mely már nagy sikerrel megy a Budapesti Operettszínházban -, a Miskolci Nemzeti Színházban.
A Pécsen látható Gettó című musicalhez pedig tizennégy számot szerzett. Úgy érzi, az ilyen kisebbségről szóló daraboknak, ma sajnos különösen aktuálisuk van.
A Menyasszonytánc bekerült az elmúlt öt évben legtöbb nézőt vonzó darabok tízes listájába, egyedüliként a magyar művek közül. A Budapesti Operettszínház négy éve futó produkciójában játszik is a Budapest Klezmer Band.
A Budapest Klezmer Band húszéves jubileumát fogja ünnepelni december 14-én. Még csak az interneten hirdették meg a koncertet, de december 14-re, estére már elkelt az összes jegy, és a délutáni koncertre is csak néhány kapható a Művészetek Palotája nagytermébe. Ez jelzi a közönség szeretetét, hiszen lényegében reklám nélkül két teltházat eladni a mai időkben nagy fegyvertény. A mi együttesünk nem szokványos koncertzenekar, hanem szerves része a színházi életnek.
A klezmer zene eleve olyan, ami közben gyakran produkálják magukat a muzsikusok. Láttam olyan együttest is, amelynek tagjai akár még akrobatikus kunsztokat is csinálnak, és táncolnak zenélés közben. Ahogy a Menyasszonytáncban, úgy korábban az első köztudatba való berobbanásukkor, a Hegedűs a háztetőn Madách Színházi előadásában is a színpadon játszottak, jelmezt is fölvettek, tulajdonképpen színészi feladatokat is elláttak.
A klezmer új zenei hangzást, és ezzel együtt a muzsikusok számára új színpadi viselkedési módot is hozott be Magyarországra. Úgy látszik, van akkora vonzereje, hogy sikerrel versenybe szálljon a híres Broadway-musicalekkel.
Legalábbis itthon, az Operettszínházban. De önök azt remélték, hogy a Menyasszonytáncnak nemzetközi sikere is lesz, de egyelőre nincs.
Én még mindig nagyon bízom a külföldi sikerben, hiszen az Operettszínházban lassan a 200. előadáshoz közeledünk, sok külföldi is látta az előadást. De nehéz betörni az angolszász zenei birodalomba. Remélem azonban, hogy ez csak idő kérdése. Az pedig természetes, hogy a klezmer zenészek nem vonulnak vissza a zenekari árokba, a Gettó című darabban, aminek októberben volt a premierje Pécsen, Gazda Bencének, az együttes hegedűsének eleve szerepe is van, olyan hegedűst játszik, aki bujkál a gettóban. De Kohán István klarinétosnak szintén van szövege az előadásban.
A Gettó már látható volt Magyarországon a Madách Színházban, de ön most új zenéket írt hozzá.
Tizennégy új zenei betétszámot írtam. Illetve ezek nem is csak betétszámok, a zene fontos dramaturgiai szerepet is játszik. Ez azonban most egy szám kivételével, nem klezmer. Van egy nagyjelenet, amikor körülbelül ötvenen vannak a színpadon, és hórát táncolnak, ekkor szól a klezmer.
Miskolcon a Menyasszonytáncban nem a Budapest Klezmer Band játszik majd.
Nem, a Miskolci Nemzeti Színház zenekara játssza majd az áthangszerelt zenét. Engem is nagyon érdekel, hogy ez hogyan hat majd.
Hogy több zsidó témájú darab is színpadra került mostanában, nyilván azt is jelzi, sokan veszélyeztetettnek érzik a kisebbségek helyzetét az országban.
Hat az emberekre mostanában az ilyen jellegű téma. A Gettó premierjén az előadás után dermedt csend volt, kicsit megijedtem, hogy most mi lesz, aztán húsz-harminc másodperc után hatalmas taps tört ki.
A kisebbség egy részének megint komoly veszélyérzete van. Ettől a Menyasszonytánc, a Gettó hatása fölerősödhet?
Abszolút. Haumann Péter, a Gettó főszereplője, arról nyilatkozott a tévében, hogy a holokauszt nem lerágott csont, mindig kell róla beszélni, és mindig kell figyelmeztetni a veszélyre.
A hétvégén a Dohány utcai zsinagógában volt egy nagyszabású koncert, melyen ön is közreműködött, Rost Andrea magyar, cigány és zsidó dalokat adott elő. Nyilván nem véletlen, hogy ezeket együtt énekelte.
Természetesen nem, Rost Andrea azt mondta, hogy a Kárpát-medencében együtt élünk, egymást kell tolerálni, minden embernek, valamennyi nemzetiségnek megvannak a saját tradíciói, a saját kulturális élete. Mindaz, ami nemzetiségi kultúrában megjelenik nálunk, a magyar kultúrát gazdagítja.
