Tisri: Ne távozzon el tőletek az életöröm
Zsidó hónapok / Tisri
Hihetetlen, hogy ma, a digitális csodák, a szívműtétek és az űrhajózás igazán szenzációs korában, milyen modernnek, korszerűnek, friss szellemet árasztónak tűnik fel előttünk a Tóra, a több ezer éves zsidó vallás és közösségi élet. Mintha könyveinket megannyi istenáldotta tehetségű pszichológus és tudós szociológus írta volna!
Már Elulban felfigyeltünk a lelki és a testi felkészülés megannyi aprólékosan egymásra épülő kötelmére, hiszen minden idegsejtünkkel várnunk rendeltetett a Félelmetes Napokat. Kezdődött mindez a hajnali szlihot-imák könyörgésével, a mély, a filozofikus gondolatokkal, amelyek hivatottak voltak megerősíteni az Isten és a hívő egyén kapcsolatát, szövetségét, s folytatódott a sófár hangjával, ami éppen a kürt különös, borzongató hangjával figyelmeztet: a Teremtő könyörületes, kegyelmes, de nekünk – valamennyiünknek – bőven van tennivalónk még. Hogy méltók legyünk a jóságára.
Csupa erkölcsi parancs. Örökös segítés, nem lankadó szolidaritás, acélos hit és megtartott fogadalom, hűség és hagyomány. Mázsás terhek ezek, amelyek súlya alatt görnyed a test és roppanhat a lélek.
Az Ember magasra helyezett pengeélen egyensúlyozva halad teljes élete során. Ha elgyengül, feladja, megbotlik: leesik. Alant pedig az erkölcsi vagy a fizikai megsemmisülés várja. Ha tovább halad, a következő lépés újabb választást hoz: vagy egyetlen tévedéssel lezuhan, vagy megy tovább. A sors lényege tehát ez: a „tovább”. Nem valami vigasztaló perspektíva. Tudta ezt Ezra és Nehemja is, amikor kimondták: ha felkészültetek az ünnepekre, ha teljesítettétek kötelezettségeiteket, minden rendben lesz. „Egyetek jó ételeket, igyatok édes italokat, küldjetek ételt azoknak, akiknek nincs, mert szent ez a nap az Örökkévaló számára; ne szomorkodjatok, mert az Istenben való öröm a ti erősségetek.”
Ez tehát Tisri lényege. Hogy Tisri előtt, még Ádárban, készülni kell a megméretésre. Ros Ha-Sánától kezdve pedig, a sófár jelképes hangjával, az ítéletre. De legfőképpen arra, hogy a sors pengeélén biztonságosan, egyenes tartással végigmenjünk a célunkig. Lehetőleg botlás nélkül.
És mindeközben pontosan tudjuk: Tisri után is Tisri előtt lesz! Sőt mindig és újra. Mert megint kezdődik egy év. De fogyatékosságaink, hibáink és mulasztásaink ellenére gondoljunk a megbocsátás kegyelmére és a feloldódás isteni ajándékára is.
És hogy sohase feledjük Ezra és Nehemja közösségerősítő szavát: „Ne távozzon el tőletek az életöröm!”
Benedek István Gábor
