Megszületett a villanyórák atyja
Forrás: Hír24
Bláthy szabadkőműves sakkzseni volt. Nélküle nem lenne a biciklin fék.
A XIX. század végén az iparban és a mindennapi életben is alapvető, mondhatjuk forradalmi változást hozott a villamosenergia rohamosan terjedő alkalmazása. A gőzgépeket felváltották a villanymotorok, a petróleum- és gázlámpákat az izzólámpák. A gazdaság húzóágazata, mai szóval a csúcstechnológia az erősáramú villamosipar lett.
A magyar elektronika hőskorábanlátta meg a napvilágot Bláthy Ottó Titusz, Tatán 1860. augusztus 11-én. Ganz Árbahám gyára ekkor már 16 éve működik, Mechwart András pedig már lassan egy éve vezeti a műveket, amikor majd huszonhárom évesen a kiváló matematikai és logikai érzékkel megáldott Bláthy Ottót is szárnyuk alá veszik.
bl__thyottotitusz.jpg
Bláthy Ottó legfontosabb találmányával a zárt vasmagú mag- és köpenytranszformátorral. (1936)
A zsidó származású Ottó számára eltökélt pálya a mérnöki hivatás. Bécsi műegyetemi végzettséggel pedig hamar csatlakozik a magyar elektronika „aranycsapatához”.
A Ganz-gyár a XIX. század végén Európa egyik legszínvonalasabb elektronikai műhelyeihez tartozott. Virágkorában (1844-1939) teljes erőműrendszerrel – áramfejlesztővel, turbógenerátorral, gőzturbinával, elosztórendszerekkel, mérő és szabályzó, biztonsági berendezésekkel – foglalkozott, mindezek tervezését, gyártását és felállítását vállalta.
A_nagy_tri__sz.jpg
Déri-Bláthy-Zipernowsky, a zárt vasmagú transzformátor megalkotói.
A gyárat 1844-ben alapította Ganz Ábrahám. Olyan fizikusok és mérnökök dolgoznak az üzemben, mint Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Kandó Kálmán.
Érdemük a a villamos energia nagyobb távolságra való gazdaságos szállítása és elosztása. Sajnos nem eléggé él a köztudatban, hogy az ő villamos, áramellátási rendszerük az, amely az egész világon elterjedt és a mai napig használatos. A Ganz művek monopolhelyzete megfelelő légkört teremtett Bláthy tehetségének kibontakozásához.
A triász és a transzformátor
Bláthy 1984-ben járt a Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon, a Ganz üzem képviseletében. Ott hosszasabban tanulmányozta Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerét. Már akkor felvetődött benne a zárt vasmagú transzformátor terve. Gualardtól meg is kérdezte, miért ne lehetne transzformátort zárt vasmaggal készíteni nyitott helyett. „Az nagyon káros és gazdaságtalan lenne” – volt a válasz.
1885-ben Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal együtt találta föl az energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. Bláthy először hívta transzformátornak az új szerkezetet: a triász szabadalmát Villamos áramoknak transzformálása céljából címen jegyzik be. Ez tekinthető a mai transzformátorok ősének, és egyben az elektronika egyik legnagyobb vívmányának. Ennek köszönhetően a Ganz gyár megrendelést kapott Róma erőművének elkészítésére.
Bláthy legendás volt arról, hogy minden találmányához precíz matematikai számításokat végzett. A számítások közben akaratlanul jött rá fizikai összefüggésekre. Véletlen felfedezéseihez tartozik a mágneses Ohm-törvény.
Villanymérő és velocipéd
Kiváló sakkozó volt. Ezt bizonyítja az 1890-ben kiadott sakkfeladványokat tartalmazó könyvecskéje – a Vielzügige Schachaufgaben – is, amelyben mai napig tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány kategóriában 292 lépéssel.
A transzformátoron kívül az ő nevéhez fűződik a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Komplett hűtőrendszereket tervezett. Bláthy agyszüleménye az elektromos kemence, a kerékpár (akkor velocipéd) fékszerkezete és a párhuzamos vezetésű szénkefetartó.
1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A minden lakásban megtalálható „villanyóra” lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta.
A „császár kutyatenyésztője”
Szenvedélyes kutyatenyésztő hírében állt, még a császár is ezért „kereste kegyeit”. Az uralkodót személyesen is megismerheti több tucat szabadalma után, az már a I. Ferenc Józsefet műveltségét minősíti, hogy a császár elsősorban kutyatenyésztőként tartotta számon.
A századfordulón ő a Magyar Autóklub alelnöke. Autóversenyeken mindig megjelent bíróként. Nem lett volna ízig-vérig „titokzatos” feltaláló, ha nem lett volna eközben a Szabadkőműves Páholy tagja.
Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt. Rövid betegség után 1939. szeptember 26-án hunyt el.
