Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Neten a nácik „gyűjtötte” festmények adatbázisa

Forrás: MTI

A náci Németországban kisajátított sok műkincs eredetét még napjainkban is homály fedi, de egy új netes adatbank most megkönnyítheti a kutatók dolgát.


A csütörtöktől elérhető online adattárban egy olyan képtár, a müncheni Heinemann Galéria digitalizált levéltára hívható le ingyenesen, beleértve a kartotékokat és az üzleti könyveket is, amit 1939-ig a világ legjelentősebb művészeti gyűjteményei között tartottak számon. Az adatbank 43 ezer, XIX. és XX. századi festményről tartalmaz információkat.

heinemanngal__ria.JPGheinemanngal__ria.JPG

A galériát 1872-ben alapította Münchenben David Heinemann, majd nemzetközi fiókhálózattal és számos külföldi kapcsolattal tovább fejlesztette. A ház a XIX. századi és később a korai XX. századi német festészetre szakosodott – mondta el Birgit Jooss, a galéria levéltárát kezelő Deutsche Kunstarchiv (német művészeti archívum) vezetője. Heinemann és családja többek között Franz von Lenbach, Carl Spitzberg vagy Max Liebermann alkotásaival kereskedett. A ház vevőköréhez az 1933-tól üldözött zsidóságból is sokan tartoztak.

A Heinemann család a zsidó üzletek kényszerárjásítása alatt elvesztette a galériát és kivándorolt az Egyesült Államokba. A cégalapító unokája, Fritz Heinemann a II. világháború után visszatért Münchenbe, később visszakapta a galéria üzleti dokumentumait. Az iratokat 1974-ben a nürnbergi Germanisches Nationalmuseumhoz tartozó Deutsche Kunstarchivnak adományozta.

Mindenekelőtt azokról a képekről szerezhetők be adatok, amit felkínáltak a galériának, eladtak, továbbadtak vagy bizományba átvettek. Az eladókból és a vevőkből, az eladási és vételi árakból és más üzleti adatokból vissza lehet következtetni a festmények eredetére. Az adattárba 13 ezer múzeum, műgyűjtő, kereskedő és magánszemély is bekerült.

Egy műtárgy eredetének felkutatása minden múzeum számára fontos – jelentette ki Ulrich Grossmann, a Germanisches Nationalmuseum igazgatója. Még azoknál a műkincseknél is, amelyekhez a náci időkben jutottak, kutatni kell, hogy a beszerzés „komolyan” történt-e – tette hozzá.


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle