Meggyalázták a debreceni zsidó temető kerítését
Mazsihisz
Debrecenben, vasárnap virradóra ismeretlen tettesek „Halál a zsidókra” mondatot festettek a Monostorpályi úti zsidó temető kerítésére.
Telefonon megkerestük Horovitz Tamást, a Debreceni Zsidó Hitközsége elnökét, aki kérésünkre elmondta, hogy hétfőn délelőtt azonnal intézkedtek és megtették a feljelentést Debrecen város főkapitányságán ismeretlen tettes ellen.
A temetőben egyébként vasárnap tartották a minden évben megrendezésre kerülő Holokauszt megemlékezést és Mártír Istentiszteletet, de sajnos a több száz fős emlékező, köztük sok idős holokauszt túlélő ezzel a felirattal szembesült.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke az alábbi szavakkal reagált a szörnyűséges tettre:
„Mégis, Hölgyeim és Uraim, amikor bejöttünk a temetőbe, mindenki megnézhette a temető falát. Ott az írás! Valaki sunyin, éjszaka, vagy talán a hajnal csendjében oda írta. ’HALÁL A ZSIDÓKRA!’ Aki ezt írta, nem mondhatja, hogy ezt nem gondolta komolyan. Nem mondhatja, hogy valami hirtelen kiszakadt a száján. Az emberek sok mindent mondanak mérgükben, de aki ezt írta, megfontolta, amit tett! Hozta magával a festéket, szétnézett, nem látja-e valaki, s kiírta a falra: ’Halál a zsidókra!’, vagyis, halál miránk. És ne legyen senkinek kétsége! Komolyan gondolta. Mint ahogy komolyan gondolják azok a ’politikusok’, azok a parlamentbe jutott emberek, akik ugyanezt mondják. Persze, szebb szavakkal mondják. Nem ilyen csúnyán, hogy halál a zsidókra. Csak beszélnek férgekről, beszélnek a nemzet megrontóiról, beszélnek arról, hogy ideje lenne már megtisztítani Magyarországot az idegen elemektől, s ők azok, akiknek barátai, tanítványai ide írják az ő fölbujtó szavukra, hogy ’Halál a zsidókra’.”
| A II. világháború előtt Debrecen lakosságának mintegy 10 százaléka közel 12 ezer fő volt izraelita. A közösség a német megszállásig viszonylagos biztonságban élt, bár a zsidótörvények általi jogfosztó intézkedések sok család életét megkeserítették.
A IV. zsidótlanítási műveleti zónaként nyilvántartott debreceni csendőrkerületben 1944. június 16-án kezdődött el a koncentráció második szakasza, a gettók felszámolása és a gyűjtőtáborok felállítása, a deportálás. A debreceni gettó lakóit négy szerelvénnyel szállították el. A vasúti vágányok bombázása miatt két vonat Auschwitz helyett a Bécs melletti Strasshofban kötött ki, s mint utóbb kiderült, ez volt az „életmentő szerelvény”. Akik Auschwitzba kerültek, szinte mind meghaltak. A debreceni zsidóság vesztesége a deportálások és a munkaszolgálat következtében közel 6000 fő volt az egész közösség fele. A túlélők közül sokan nem tértek vissza a cívisvárosba, a legtöbben az Egyesült Államokban és Izraelben telepedtek le. |
debrecenr__gizsinag__ga.jpg
Régi felvétel
