Mégis mézzel folyó Kánaán volt az ókori Izrael?
Forrás: ATV
Érdekes leletekre bukkantak a régészek.
Az ókori Izraelben valóban folyhatott a méz: a kutatóknak most először sikerült bebizonyítani, hogy már körülbelül 3000 éve a Közel-Keleten méheket tartottak. A rovarok maradványainak vizsgálata szolgáltatta a döntő bizonyítékot.
A Biblia „tejjel és mézzel folyó” földről ír, de a méhtartásra eddig nem találtak bizonyítékot és ezért sokan úgy vélték, hogy a „méz” alatt olyan édes gyümölcsök keverékét érthették, mint például a füge vagy datolya. Egyiptomi falfestményekből lehetett arra következtetni, hogy ismerték abban a korban a méhviaszt és a mézet, de a Szentírás maga nem tesz említést a méhekről.
Néhány évvel ezelőtt Tel Rehovban, Izrael északi részén olyan leletekre bukkantak, amelyről úgy vélték, hogy méhészetben használatos eszközök voltak. Most egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az agyagedényeket, amelyek nem voltak kiégetve és méhek maradványait találták bennük, ami megerősítette a méhészet-elmélet létjogosultságát.
A jeruzsálemi Héber Egyetem képviselői a „Proceedings of the National Academy of Sciences” szaklapban jelentették meg cikküket, amelyben az áll, hogy ma már biztos, hogy a hengerekben méheket tartottak. A jó állapotban megmaradt szárnyak és néhány tucat méhláb elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy a méhek különböznek a jelenlegi helyi fajoktól.
„Ez egy valódi meglepetés volt”, mondta a kutatásban szintén résztvevő német szakember, Stefan Fuchs. Valószínűleg a méheket Tel Rehov lakói importálták, mert nem voltak olyan agresszívak és több mézet állítottak elő. A tel rehovi méhészet, amely a városközpontban állt, körülbelül 200 kaptárral dolgozott. Ez a kutatók nézetei szerint arra enged következtetni, hogy a kaptárak különösen értékesek voltak és védeni kellett azokat.
Az épületegyüttest, amelynek udvarán álltak az agyagedények, valószínűleg az I.e. 10. század végén vagy a 9. század elején rombolták le.
