A Mózes-hegy rejtélye
Grüll Tibor / Forrás: Hetek
Fordulatra készül a Vatikán: feladják az 1700 éves tradíciót?
A felfedezésre váró szent helyek és tárgyak listáján biztosan dobogós helyezésre számíthat – Noé bárkája és a frigyláda mellett – az „igazi” Sínai-hegy pontos helyének kutatása, amelyre már több alternatív javaslat született.
Emmanuel Anati régészprofesszor húsz éve lepte meg a világot azzal a bejelentéssel, hogy Mózes hegye nem más, mint a Negev-sivatag északi részén található Har Karkom hegy.
Emmanuel Anati 1930-ban született Firenzében olasz zsidó szülők gyermekeként. Izrael állam megalakulását követően hamarosan Jeruzsálembe költözött, és a Héber Egyetemen tanult régészetet. Később a Harvardon lett ösztöndíjas, és a Sorbonne-on doktorált. Ezután őstörténetet tanított a Tel Aviv-i Egyetemen, és kiterjedt kutatásokat folytatott a Negevben. A hatvanas évek közepén tért vissza Olaszországba, ahol a Camonica-völgy sziklarajzainak feltárásával szerzett nemzetközi hírnevet. Már 1986-ban publikálta Isten hegye (Mountain of God) című könyvét, amelyben azt állította, hogy az igazi Sínai-hegy nem a Sínai-félszigeten, hanem a Negev-sivatagban található. Anati negyedszázad óta küzd elméletének elismertetéséért, és ebben a küzdelemben most – úgy tűnik – sikerült áttörést elérnie.
Új zarándokcélpont?
„Mindez nem teória, hanem maga a valóság. Teljesen bizonyos vagyok benne – így nyilatkozott május végén Emmanuel Anati a Jerusalem Post vele készített interjújában. – Több éven keresztül végzett ásatásaim a Har Karkomon, no meg a Biblia figyelmes tanulmányozása semmi kétséget nem hagyott bennem afelől, hogy a valódi Sínai-hegyről van szó. Most meg vagyok győződve róla, hogy a Karkom Isten igazi hegye” – mondta a nyugalmazott egyetemi tanár. Az interjú apropóját az adta, hogy Anati most angolul is megjelentette A Sínai-hegy rejtélye – régészeti feltárások a Karkom-hegyen (The Riddle of Mount Sinai – Archaeological Discoveries at Har Karkom) című, 2001-ben olaszul publikált kötetét, melyben megismételte azt a teóriáját, hogy a híres Ramon-krátertől 25 kilométerre található Har Karkom volt az a hegycsúcs, amelyen Mózes átvette a Tízparancsolatot. „Tisztában vagyok vele, hogy forradalmi gondolatról van szó – ismerte el a sziklarajzok kutatására szakosodott professzor. – Nem csupán a helyszínt változtatom meg, de ráadásul áthelyezem Izraelbe, ami minden bizonnyal ki fogja váltani az egyiptomiak haragját. Izraelnek azonban büszkének kellene rá lennie. A Negevben nincsen semmi, fejlesztésre szorul.”
Anati múlt pénteken az északkelet-itáliai kisváros, Vicenza Teológiai Szemináriumán jelentette be könyvének megjelenését, és hozzátette: „Tulajdonképpen már el is fogadták az elméletemet. A zarándokutakat is szervezik. Találkozókat egyeztettem teológusokkal és másokkal, beleértve a vatikáni zarándokhivatalt is. Már a következő évtől indítani szeretnék a Karkom-hegyre a zarándokutakat.” Anati szerint sok évbe telt, míg érveivel meggyőzte a katolikus egyházat, és az elfogadás lassú folyamatnak bizonyult. „Körülbelül három és fél évvel ezelőtt kaptam egy telefonhívást a Vatikánból, hogy egy magas rangú pap akar velem találkozni, aki egy sofőrrel érkezett hozzám. 500 kilométerre lakom Rómától; egy egész napon át üldögélt velem, és rengeteg kérdést tett fel – idézi fel a történteket Anati. – Azután eltűnt, majd egy év elteltével katolikus teológusok csoportja jelent meg, akik még mélyebben utána akartak járni a dolognak. Hét teológus ült itt velem egy napon át; később még négy alkalommal találkoztam velük. Hat hónappal ezelőtt négy napot töltöttek velem a Karkom-hegyen, majd ennek eredményeképpen a vatikáni könyvkiadó részéről felkérés érkezett, hogy részletesen dolgozzam ki a nézeteimet.”
(A szerző történész.)
A Teljes írás ide kattintva olvasható el
