„Bocsásd meg, kérlek e nép bűnét, szereteted nagysága szerint”
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:17 óra, az ünnep kimenetele: 21:36 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:17 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:36 óra után
A Tórából ezen a héten a SLÁCH LEHÁ hetiszakaszt –szidrát – olvassuk a zsinagógákban.
Egy mondat a Heti szakaszból:
„Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnét, szereteted nagysága szerint, amint megbocsátottál e népnek Egyiptomból egész eddig. És mondta az Örökkévaló: Megbocsátottam szavad szerint! Ámde, amilyen igaz, hogy élek és tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld. Bizony, mind a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet, melyeket műveltem Egyiptomban és a pusztában, de megkísértettek immár tízszer és nem hallgattak szavamra, nem fogják látni az országot, melyről megesküdtem őseiknek; mindazok, kik engem megvetnek, nem fogják azt látni.” (Mózes IV. 14., 19-23.)
SLÁCH LEHÁ
„küldjél magadnak embereket”
A cím úgy értelmezhető: ha nektek tetszik, hát küldjetek kémeket Kánaán országába, amely Izrael otthona lesz. Derítsék fel, milyen az ország és az ott lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok? Milyenek a városok, a föld kövér vagy sovány. Az ötödik könyvben Mózes nem így mondja el a történetet, hanem a nép kezdeményezte a kémek küldését.
Bár megjegyzi, neki sem volt ellene kifogása. Pedig sejteni lehetett volna, hogy mindaz, amit az Örökkévaló kiválaszt, nem lehet rossz. Minden törzsből egy férfiúra esett a választás.
Efrájim törzséből Hoseát elnevezte Mózes Jehosuának (Józsuának, jelentése: ő (az Örökkévaló) segíteni fog). Negyven napig tartott a küldetés. Visszatérve magukkal hoztak hatalmas szőlőfürtöt, ketten vitték egy póznán. Valamint gránátalmát és fügét. Mind sokkal nagyobb volt a megszokottnál. Igaz – mondták – az ország tejjel-mézzel folyó Kánaán, gyümölcsei is bizonyítják. De az ott lakó nép erős, óriások a városok, bevehetetlenek.
Káléb csitította a népet, de nem hallgattak rá. Tíz kém szította a hangulatot, sopánkodtak, hogy nem bírnak majd a túlerővel. Mindez Áv hó 9-én történt. Sírt a nép egész éjjel. A hangadók követelték, válasszanak vezetőt és menjenek vissza Egyiptomba, a szolgaság házába. Az Isten így szólt: Ti most ok nélkül zokogtatok, de lesz idő, amikor a fenti dátum a jogos sírás napja lesz. Csak Józsua és Káléb tartottak ki azon véleményük mellett, hogy az ország, melyben jártak, nagyon jó és elfoglalható.
A többség nem hallgatott rájuk, sőt megkövezéssel fenyegette őket. Az Örökkévaló haragja felkelt a „keménynyakú” nép ellen és elpusztítását helyezte kilátásba. Mózes könyörgött. Elmondta Isten tizenhárom tulajdonságát, ez a Tórai rész a bocsánatkérő szlichot imák legismertebb része. A tíz kémet, akik rosszat beszéltek, halálos csapás érte. Az egész népet azon büntetés sújtotta, hogy 40 évig vándoroltak a sivatagban, pedig már ott álltak az Ígéret Földjének kapujában.
Aki 20 évesnél idősebben ette a rabság kenyerét, az nem léphetett be Kánaánba. Kivétel Józsua és Káléb. Mások a pusztában maradtak, mert gyávák és kishitűek voltak. A nép egy vakmerő csoportja a tiltás ellenére be akart törni Kánaánba, fel akartak menni a hegyre, de súlyos vereséget szenvedtek.
Két fontos micváról tájékoztat minket a hetiszakasz. Az egyik „tésztátok elsejéből kalácsot adjatok adományul”. A papok ezt megették. A parancs Izrael földjére vonatkozik, mégis bölcseink az asszonyok egyik legfontosabb micvájának tartják.
Ma nem a kohénoknak adják, hanem a féltojásnyi (közáit) tésztadarabot elkülönítik és elégetik. Ez a mai konyhai viszonyok között elég nehéz, de pékségekben meg lehet oldani.
Minden kortól és helytől függetlenül Tórai parancs a rojtok, a cicit hordása. Ezt régen a ruhák négy sarkára varrták, az öltözék változásával ma két formát ismerünk. Az egész nap hordott cidákli (tálit kátán) és az imakendő, amelybe a reggeli imánál beburkolózik minden nős férfi. Esetenként minden 13 életévét betöltött akár nőtlen bócher.
A cicit számértéke 600, hozzászámolunk 8 szálat, 5 csomót, azaz 613.
Tehát emlékeztet kötelességünkre, a parancsolatok megtartására. Égszínkék fonal (töchélet) van előírva, mégis többnyire fehér rojtot hordunk. Mert a chalizon nevű bíborcsiga ma nem ismeretes, amelynek nedvéből készült a megfelelő színű festék. A cicit parancsa a Sömá imának a zárószakasza. Nem egy zsinagógában a rabbi hangosan recitálja.
Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)