Jó szombatot, Shabat Shalom!
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:44 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:57 óra után
A Tórából ezen a héten a BÖHÁR-BECHUKOTÁJ dupla hetiszakaszt –szidrát – olvassuk a zsinagógákban.
Egy mondat a Heti szakaszból:
„Amidőn bementek az országba, amelyet adok Nektek, akkor tartson az ország szombatot az Örökkévalónak. Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át messed meg a szülődet és gyűjtsed be termését, de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országnak.” (Mózes III. 25., 2-4)
BÖHÁR-BECHUKOTÁJ
Mózes III. könyvének záró dupla szidráját olvassák fel e héten a zsinagógában. Az első szakasz címe Böhár, jelentése a hegyen, mármint a Szináj hegyén hagyta meg az Örökkévaló Mózesnek az utasítást a földek pihentetéséről.
„Amidőn bementek az országba, amelyet adok Nektek, akkor tartson az ország szombatot az Örökkévalónak. Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át messed meg a szülődet és gyűjtsed be termését, de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országnak.”
Rámbám szerint ez intézkedés a föld kímélése érdekében történt, a vetésforgót még nem ismerték. De szociális jelege is volt a törvénynek, ekkor engedték el a szegény ember adóságát. A spontán termett növényt el lehetett fogyasztani, de szabad préda lehetett bárkinek, az ott dolgozó munkásnak, családtagjainak, a szegényeknek, sőt a mező vadjainak is.
A szombat évet smitának hívták. A hetedik szombat év után az ötvenedik esztendőben megszólaltak a harsonák (a sófárok) az Engesztelés napján, jelezve, hogy felszabadultak a rabszolgák.
A fallal körülvett városok kivételével az ingatlanok visszaszálltak eredeti tulajdonosaikra. Ezt nevezték jóvélnak, ebből származik a jubileum szó. A szó pontos fordítása kos-szarv, mert abból készül a sófár a harsona.
A hetiszakasz nyomatékkal hangsúlyozza, hogy a rabszolgákkal jól kell bánni, a szeresd felebarátodat elv rájuk is vonatkozik. A Talmud hozzáteszi, ha valaki elszegényedett embertársát rabszolgának hozza a házába, azzal úgy kell bánni, mintha urat vett volna magához, családját is el kellett látni. A szökött rabszolgát nem volt szabad kiadni kegyetlen gazdájának.
E rendelkezés több ezer éves összevetve azzal a ténnyel, hogy még az 1800-as évek végén, sőt a 20. század elején számos országban szigorú törvények védték a gazda jogait, és a rabszolgának nem volt semmilyen joga.
A második szidra címe Bechukotáj, jelentése törvényeim – mely szerint tanácsos élni, útjain járni.
A harmadik könyv, amely mint írtuk a tisztaságokkal foglalkozik, záró szakaszában szükségesnek látja hangsúlyozni, hogy a parancsolatok betartása nem csak az egyén, hanem az ország számára is áldást, bőséget és nyugalmat jelenthet. A maga idejében esik majd a kellő mennyiségű eső. Sem ellenség, sem vadállat nem veszélyezteti a nyugalmat, a jóságos Isten szelleme lesz közöttünk. De ha eltérünk az útról, annak súlyos büntetések sora lesz az ára. „Éjjel várjátok a reggelt, nappal az estét”, de bármilyen mélyre jutunk, megmaradhat a remény.
Az Írás adja tudtunkra, hogy az Örökkévaló nem feledkezik meg rólunk, megemlékezik a szövetségről, melyet őseinkkel kötött és továbbra is marad irgalmas Istenünk.
Deutsch Gábor / OR-ZSE