Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben
Forrás: MTI
Könyvfesztivál / könyvajánló
Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben – Három beszélgetés címmel jelent meg Marianna D. Birnbaum új kötete, amelyet Esterházy Péter, Spiró György és a szerző jelenlétében mutattak be a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
birnbaum_borito.jpgMint azt Sárközi Bence, a könyvet gondozó Magvető Kiadó főszerkesztője elmondta, a kötet abból az apropóból készült, hogy Esterházy Péter, Konrád György – aki a mostani bemutatón az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudott jelen lenni – és Spiró György volt tavaly a jeruzsálemi könyvvásár vendége a magyar díszvendégség keretében.
A 160 oldalas könyv „szülőatyja” az a képeslap volt, amelyet a három író közösen küldött az Egyesült Államokban élő irodalmárnak, Marianna D. Birnbaumnak. „Mint ahogy a könyv előszavában olvasható, a szerző nagyon sajnálta, hogy nem lehet ott barátaival, ezért úgy határozott, megkérdezi, mit gondolnak a Szentföldről, a vásárról és úgy általában az életről” – tette hozzá Sárközi Bence.
Marianna D. Birnbaum elmondta, őt leginkább az érdekelte, hogyha három azonos nemzetiségű író rövid ideig ugyanabban az országban tartózkodhat, utólag miként fogalmazzák meg élményeiket. „Mást láttak, új környezetet teremtettek. És egy új környezet megteremtése már maga a művészet” – fogalmazott.
Marianna D. Birnbaum ugyanakkor úgy vélekedett, voltak olyan kérdései, amelyekre tudta, hogy nem lehet igazán válaszolni. „Nagyjából mindegyik írótól azt kaptam, amit vártam. Úgy válaszoltak, ahogyan a kérdéseket feltettem: egyenesen. Az identitás kérdése ugyanis mindig problematikus, főleg a magyar-zsidó kettős kötődésé” – fogalmazott, hozzátéve: az érdekelte, hogy miként látja az identitás kérdését három különböző nézőpontú alkotó.
Spiró György, akinek két regényében – a Fogságban, illetve a Jövevényben – is fontos szerepet kap Jeruzsálem, elmondta, amikor ezeket a könyveket írta, nem is mert arra gondolni, hogy egyszer majd eljuthat a Szentföldre. „Ez volt a szerencse. Nyilván a tapasztalataim rávetültek volna a kétezer évvel ezelőtti és 1845-ben létező városra. Meglepett, hogy minden ott van” – tette hozzá.
Esterházy Péter arról mesélt, hogy már nagyon régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy elmenjen Jeruzsálembe. „Európaiként, katolikusként azt gondoltam, kötelességem oda elmenni. Nem valóságos kötelesség ez, de annyi fölösleges helyre megyek el akaratomon kívül” – mondta. Jeruzsálemben a „bibliai tájat” látta. „Érdekes mód egy kis irodalmi szöveg is keveredett az élményeimbe, mégpedig Mészöly Miklós Saulusa. A regényből ismert színek sápadtsága és a por. Erre ismertem rá” – fűzte hozzá.
