Szárnyra kapott a Páva
Szilágyi Iván Péter
„Nagy teljesítmény elérni azokat is, akiket eleve érdekel az élet a zsinagógában. Azonban az is cél, hogy bevonzzuk azt majd 100,000 embert, akik szerintem szintén zsidók, de nekik elég a kárpótlás, a zsidó témájú könyvtár otthon vagy a sólet családi recept alapján. Ezt nem elég remélni, tenni kell érte. A Pávában azon dolgozunk, hogy mindkét célcsoporthoz szóljunk” – Gádor György körzeti elnök, Páva utcai zsinagóga.
 g__dor_gy__rgy.jpg |
Néhány évvel ezelőtt a BZSH Páva utcai körzete a kihalás szélén állt, aztán valami történt. Ma már rendszeresen van ima, sok fiatal látogatja a zsinagógát, amelyben több száz fős rendezvényeknek is otthont adnak. Dr. Gádor György ügyvéddel, a Páva körzet elnökével több mint 270 főt megmozgató kántorkoncertjük után, a Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont mellett lévő kicsiny zsinagóga közösségi termében beszélgettünk. A fiatal és agilis elnököt először arról kérdeztem: miért éppen egy kántorkoncertet választottak évadnyitó programnak?
Az alapötlet onnan jött, hogy Totha Péter rabbink vezette le az előző kántorkoncertet a Dohány zsinagógában és a nagy sikerre tekintettel felmerült, hogy szervezzünk egy ilyen koncertet a Páva körzetben is. Megkerestük a Holokauszt Dokumentációs Központ igazgató asszonyát, akivel megegyeztünk a keretfeltételekben. A zsinagóga felújítása óta még nem volt kántorkoncert a Páva utcában. Más zenei rendezvényeket már tartottak, például a Pannónia Klezmer Band közreműködésével, amely még Zsákai Ferivel lépett fel itt utoljára egy Shoa megemlékezésen. Reméljük, hogy a jövőben lesz majd még más komolyzenei esemény is.
Mekkora volt az érdeklődés?
Eredetileg 140 főben gondolkoztunk, de annyi visszajelzést kaptunk szóban, telefonon és főként e-mailben, hogy végül 228 jegyigénylő jött össze. Érdekes, hogy az interneten visszajelzők nagy része a nyugdíjas korosztályból került ki. Amikor azonban a kezdés előtt nem sokkal megjelent itt ez a nagy tömeg, már tudtuk, hogy újabb székekre lesz szükség. Koncertünkön részt vett Domán István főrabbi úr és Darvas István Nagyfuvaros utcai rabbi úr is. Schőner Alfréd főrabbi úr is örömét fejezte ki a koncert sikere okán. Egyben megragadjuk az alkalmat és szeretnénk gratulálni neki magas fokú állami kitüntetéséhez!
A nyári meleg és a vasárnap délutáni időpont ellenére is nagyon nagy volt az érdeklődés. Tapasztalatai szerint hogyan lehet sikeres és látogatott rendezvényt szervezni?
Hatásos a zsidó rendezvények e-mailes, internetes hirdetése, a meghívókat nem hónapokkal a rendezvény előtt kell kiküldeni, hanem közvetlen előtte. Mind a körzet, mind a Dokumentációs Központ csak egy-egy kör e-mail üzenetet küldött ki, emellett meghirdettük a rendezvényt az IWIW-en, a zsidó honlapokon, az Új Életben és megjelent az Emberbarátban is. Ennek különösen örültünk. Természetesen a „zuhany híradóban”, informális úton is terjedt a kántorkoncert híre, valamint olyan internetes oldalakon, akik önként vették át a hírt.
Az érdeklődők közül hányan tagjai a kőrzetnek?
50-60 ember jött tőlünk, a többiek más hitközségekből jöttek vagy egyszerűen csak zeneszerető emberek.
Pont egy évvel ezelőtt beszélgettünk, a körzetben lezajlott tisztújítás kapcsán. Akkor tele voltak nagy tervekkel, szombat délelőtti istentisztelet, több rendezvény a nagy zsinagógában, modern és folyamatosan megújuló honlap. Mennyit sikerült megvalósítani elképzeléseikből?
Nem állítom, hogy a 100 százalékukat, de közel ennyit. A nagyobb rendezvényekről, például a széderről: 4 éve még csak 36 fős volt a rendezvény, míg idei széder estünkre már 162-en jöttek el. Hanuka után volt még egy nagyobb Hávdálánk és komoly emberekkel komolyan beszélgettünk a zsidó ifjúság helyzetéről és lehetséges jövőjéről. Az előző Ros Hásónótól kezdően havi két alkalommal szombat reggeli istentiszteletet is tartunk. Azért csak ennyiszer, hogy ne fárasszuk ki tagjainkat és meg legyen a minjen…
És megvan?
Igen, minden alkalommal minjenben imádkozunk. Természetesen volt olyan, hogy a meghirdetett 9:30 helyett csak negyedóra-húsz perc késéssel jött össze a szükséges létszám. Egyes szombat délelőttökön viszont 25-30 férfi is részt vett. A legtöbben, több mint 80 fő- egy bár mitzvóra jöttek össze, amely évtizedek óta nem volt a Páva utcai zsinagógában. A kisfiú és családja azóta is látogatja közösségünket. A szombati délelőtti tervünket tehát megvalósítottuk, péntek esténként pedig gond nélkül meg vannak az 50-60 fő.
Nyáron is?
-Nyáron is stabilan meg volt a minjen, nem volt probléma a részvétellel. Ami még változás, hogy a régi weboldalunk helyett újat építettünk és van saját képgalériája is a zsinagógának. A You Tube-n is rajta van galériánk és zenei válogatásunk, Weisz Ferenc személyében pedig az idei évtől saját kántora is van a körzetnek.
Mit terveznek őszre, a zsidó újév első félévére?
A legnagyobb falat az őszi ünnepek megszervezése lesz, akkorák még nem vagyunk, hogy templomjegyet árusíthassunk, de rendszeres tagjaink számára névre szóló imahelyeket fogunk biztosítani. Régi hagyományunk, hogy Erev Ros Hásónókor nagy kidust adunk körtével, almával, borral, mézzel. Ezen átlagban 100-150 ember vesz részt és idén is várunk mindenkit szeretettel. Amellett, hogy az őszi ünnepek alatt elsősorban az imára és az ünnep üzenetére figyelünk, istentiszteleteinket jó házigazdaként megpróbáljuk közösségi eseménnyé is tenni és ebben nagyon sokat segít, hogy jó nagy udvarunk és lépcsőházunk van, ahol jókat lehet beszélgetni.
Mi lett a kóser főzőtanfolyam ötletével?
Eddig a házi készítésű halászléig jutottunk el, Zájin ádár alkalmával főztük meg. Kicsit hátráltatja a tanfolyam beindítását, hogy konyhánkban nem gáztűzhely van, hanem elektromos platni. Azonban szeretnénk folytatni és továbbfejleszteni a közös főzések, beszélgetések hagyományát, amelyekhez időnként egyfajta kötetlen Talmud Tóra is társul. Volt olyan péntek este, hogy éjjel fél egyig beszélgettünk és már az őrök jöttek fel ellenőrizni, hogy megvagyunk-e.
Azon hitközségi vezetők közé tartozik, aki rabbijaival és segítőivel együtt tulajdonképpen a semmiből létrehozott egy élő és aktív közösséget. Máshol körzetekben is nagyon sokan akarják és hangoztatják ezt, de csak kevesen tudják megvalósítani. Mi a Páva utca titka, módszere, amely a sikerhez vezetett?
Tény, hogy itt egy kihalás szélén lévő közösségből építettünk valami újat, amelyet mint volt UJS ifjúsági vezető kezdtem el szervezni. A szarvasi ifjúsági táborban „halászott le”, beszélt rá a feladatra Polnauer Sándor főrabbi úr. Családunkban ez akár hagyománynak is számíthat, már dédnagyapám is hitközségi elöljáró volt, a szegedi közösségben. Munkánk kezdetekor arra gondoltam, hogy a civil szervezetekben már működő kommunikációs és közösségépítő technikákat át lehet ültetni egy vallási közösségbe is. Nem úgy kell ezt felfogni, hogy egy templomkörzetet vezetünk, hanem hogy egy zsinagógát menedzselünk. Ma ezt jobb szóhasználatnak is tartom, egy kis közösség tagjai jobban bevonhatók az eseményekbe, hogy a sajátjuknak érezzék a zsinagógát, mindenki házigazdaként álljon a látogatók ill. a leendő tagok elé.
Mindenkivel személyesen kell a kapcsolatot tartani, tudni kell tagjaink telefonszámát és elérhetőségét és mindig meg kell tőlük kérdezni, hogy vannak?
A sikerben nagyrészt a szervezők lelkesedése és az én meglehetősen kiterjedt kapcsolatrendszerem segített, de ma már ennél többől, ismerőseim ismerőseiből élünk. Egymást hozták az emberek. Mi nem arra koncentrálunk, hogy ki van e fényesítve a gyertyatartó szombat bejövetelére, hanem kidusaink hangulatára, a közösen készített ételek örömére, a jó beszélgetésekre és például arra helyezzük a hangsúlyt, hogy tagjainkból álló önszerveződő kis kórusunk minden hétre más dallamot választ az Ádon Olámhoz. Viszonylag nagy az „átjáró forgalom”, sokan csak eljönnek és megnéznek minket.
A Holokaszt Dokumentációs Központ látogatóit mennyire sikerül megszólítaniuk?
Kis mértékben, mert a központ szombat bejövetelekor zárva van és a többség még mindig nem tud róla, hogy mellette egy aktív zsinagóga működik. Szombat délelőtti imáinkra azért mindig be-bejön egy-egy újabb ember, látogató. Néha betéved egy-egy amerikai házaspár, volt olyan hogy egyikük teljesen megkönnyezte, hogy itt milyen szép, szakadt öreg táliszt kapott az imádkozáshoz. Látszott a szemén, hogy szeretné, ha neki adnánk. Neki adtuk, ő pedig adományozott, szóval még jól is jártunk!
Adományozás szempontjából mennyire elégedett a közösséggel?
A lehetőségekhez képest van adakozási kedv a hívekben, mert látják, hogy a pénzüket mire költjük. Látják az új étkészletet vagy éppen pohárkészletet és persze a színvonalas és bőséges kidusokat. Az önfenntartáshoz nincs elég adomány, de azért nem panaszkodhatunk. Sokan tárgyi ajándékokat hoznak, szukotra növényeket vagy éppen egy szép sábeszi terítőt.
Mekkora a fiatalok aránya híveik között?
Elsődlegesen fiatal résztvevőink támogatják a nagyünnepeket, a széderestét és rájuk alapoztuk Hanuka After Partinkat is. Idén is lesz ilyen, a Gergely naptár szerinti évzáróra ugyanis nagy igény van. Az idei Hanuka alkalmával is meg fogjuk tartani ezt a jó hangulatú rendezvényt, sok étellel, itallal és vidámsággal. Híveink 15 százaléka idős, akiktől nagyon sokat lehet tanulni: közéjük tartozik korelnökünk Lukács Laci bácsi és Weisz Ferenc kántorunk ismerősei. Rendszeres híveink 40 százaléka a középkorosztályba tartozik és több mint egyharmaduk fiatal, amelybe az iskolásoktól kezdve az egyetemistákig mindenki benne van.
Mit gondol arról a Mazsihisszel kapcsolatos kritikáról, amely a fiatalok jelenlétét hiányolja a zsidó közéletben?
Szerintem – és ezt a példám is bizonyítja – a fiatalok tudnak érvényesülni, ha akarnak ebben a szervezet-renszerben is. Elsősorban az igen sok és kemény munkát végző ifjúsági szervezeteken keresztül kapcsolódhatnak be a hitközség életébe és ismerhetik meg munkánkat. Ez az első lépcsőfok és számos örök, életre szóló barátságra tehet szert, aki részt vesz a zsidó ifjúsági szervezetek programjain. Azonkívül a hitközségben is egyre több fiatal dolgozik, amely annak jele, hogy van jövője a Mazsihisznek.
Őket kulturális eseményekkel vagy inkább vallásos rendezvényekkel tudják megszólítani?
A kettőt lehet vegyíteni, fő célunk az, hogy a közösségi élmény mellé mindig adjunk vallásos élményt is. A hitélet nem antikvitás, és nemcsak egy zsidó vallási irányzatban élhető meg. Az ide betérő mindig érezze, hogy zsinagógában és vallásos zsidó közegben van. A fiatalok szempontjából jó, hogy ez egy modern épület, érdekes és rendhagyó terekkel, amely olyan korszerű mint egy újabb izraeli zsinagóga. Ezenkívül sokat számít az is, ismétlem magamat, hogy házigazdaként viselkedünk és éppen ezért sokan második otthonuknak érzik a Pávát.
