Dupla szégyen
| A Mazsihisz internetes oldalán olvasható írások az adott szerző álláspontját és nem feltétlenül a Mazsihisz véleményét tükrözik. |
Vélemény / Fekete György tanár
Határozottan tiltakozom Novák Attila – a Népszabadságban 2010. február 22-én megjelent – cikkének (A MÁV-per árnyéka) közlése, illetve közlési módja ellen!
Érveim – tézisekbe foglalva (és többször is idézve a cikkből).
1/ Kommunistaellenességgel manipuláló csúsztatás: „a totalitariánus kommunista és fasiszta rezsimek elméleti összevetése teljesen legitim, és sok helyen – így Kambodzsában, a Szovjetunióban és másutt – még a praktikus analógiák is megállják a helyüket”. A szakmailag korrekt fogalmazás így lenne: >a totalitariánus kommunista és fasiszta rezsimek elméleti összevetésének eredményeként legfeljebb praktikus analógiákat lehet megállapítani, egyes országokban és vonatkozásokban<.
2/ „Ez a viszálykodás amúgy történetileg pontosan beilleszthető a zsidókat pénzsóvársággal vádoló antiszemita előítéletek történelmi sorozatába” – a valósággal nem találkozó megállapítás, hiszen egyrészt e „viszálykodás” alaptalan és embertelen antiszemita vád a honi zsidósággal szemben, másfelől akkor is lenne antiszemita vádaskodás, ha a zsidó származású magyar emberek nem éltek volna a kárpótlás lehetőségével (számosan nem is igényelték!).
3/ „A zsidó szervezeteknek és a kárpótlásra törekvő magánszemélyeknek viszont nemcsak az ország teljesítőképességére kell tekintettel lenniük, hanem arra is, hogy sok ember ebben az országban egy másik diktatúrának volt az áldozata, ezért legyen fülük az ő szenvedéseik meghallására is, az igények stílusa erre legyen tekintettel.” Ezt külön kikérem magamnak a holokausztban legyilkolt nagymamám és a „túlélő” apám nevében is, ugyanis egyértelmű tapasztalat (nem pusztán személyes), hogy a zsidó érintettségű magyaroknak igenis „van fülük” az ún. nem zsidók szenvedését érzékelni, sőt… (Soros György stb.).
4 / „…nem szabad úgy tenni, mintha Magyarország kizárólag a zsidó temetők vidéke lenne, s nem itt élne Közép-Kelet-Európa legnagyobb zsidósága” Kifejezetten antiszemita csúsztatás (ez is), tudniillik olyan hatékonyan, mint az 1944-es magyarországi deportálásokkal, sehol másutt nem likvidáltak zsidókat (másfél hónap alatt füstté változtattak több százezer főt). A szerző – ráadásul – e helyütt a HOLOKAUSZT EGYEDISÉGÉT szintén megkérdőjelezi, valamint hamis vádat állít (kérdezzük csak meg a szerzőtől: kik tesznek úgy, „mintha Magyarország kizárólag a zsidó temetők vidéke lenne”?!). Döbbenetes.
Újra „FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT”?
A helyes, szaktudományosan és erkölcsi tekintetben igazolható véleményt ebben az ügyben a az Élet és Irodalom (Hanák András: MÁV-per Chicagóban. 2010/7. sz.) és a Stop.hu (Tamás Tibor: Rémálom: magyarok százezreit vitték a vonatok a halálba
Hát a náci Németországgal szemben kivívott szovjet győzelmek nélkül az egész európai zsidóság megsemmisült volna (benne egymillió zsidónak minősített magyar ember is)! E tételt semmiféle egyéb igazság nem írja felül. Normálisak vagyunk?
