Büntethető lesz Magyarországon a holokauszttagadás
Sokadik nekifutásra a parlament utolsó ülésén magyarországi zsidó vezetők és holokauszttúlélők jelenlétében megszavazták a holokauszttagadás büntethetőségét.
A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.
Büntethető lesz a holokauszttagadás, mivel az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.
A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a szabad demokrata Gulyás József volt.
A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be – három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt.
Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Az MSZP tájékoztatása szerint a plenáris ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója valamint Szemes Györgyné, Dénes György, Lazarovits Ernő, Lebovits Imre, Sessler György és Szenes Iván holokauszttúlélők.
Az MSZP bízik abban, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) hétfőn elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját és a közeljövőben Sólyom László köztársasági elnök aláírásával büntethetővé válik a holokauszttagadása.
Nyakó István, az MSZP szóvivője hétfőn az Btk. módosításáról szóló parlamenti szavazást követően azt mondta: „az egyik szeme sír, a másik nevet”.
Nevet, mert az Országgyűlés elfogadta a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő törvénymódosítást, de másik szeme sír, mert az elfogadáshoz nagyon hiányoztak a Fideszben ülő demokraták szavazatai – mondta. Emlékeztetett Bajnai Gordon hétfői napirend előtti felszólalására, amelyben a miniszterelnök azt mondta, hogy jó lenne, ha a szocialisták, fideszesek, magyar demokraták összefognának a szélsőségek ellen. (MTI)
