Közös múltunk töredékei
Rákász Judit / Forrás: BAON
Húsz év alatt több mint 500 sírt újíttatott fel a kecskeméti hitközség a Budai kapunál található temetőben. A zsidó temetőkben nem elfogadott az exhumálás, és nincs 20 évenkénti megváltás. Azokról a sírokról, ahol már nem élnek a hozzátartozók, a közösség gondoskodik.
Autók dübörögnek a pesti úton, de néhány méterre, a temetőbe nem jut be a forgalom zaja. Mire a Budai kaputól eljutunk a temető Hegedűs közről nyíló bejáratáig, elcsendesedik a környék. Összeérintett kezek, lehajló ágú fűzfa rajza tűnik elő a héber feliratú, hóborította sírköveken.
Odaadó hitről, sosem csökkenő reményről tanúskodik ez a temető – mondja dr. Róna Tamás, a közép-magyarországi régió rabbija, akit a közel 20 esztendeje tartó munkáról kérdeztünk. – A 90-es évek elején Grósz Andor professzor és Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnökének vitathatatlan érdeme volt, hogy vezetésükkel határozta el a hitközség: megkezdik a 100-150 éves sírok felújítását. A sírköveket az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre, ha ez nem volt lehetséges, kicserélték. A kecskeméti közösség akkor 10-12 lelket számlált.
ronatamas_rabbi.jpg
Róna Tamás rabbi
A zsidó temető örök
A múlt iránti elkötelezettség, az elődök iránti tisztelet nyilvánul meg abban, ha egy kis közösség úgy dönt, hogy évente több millió forintot fordít a temető felújítására – mondja a rabbi. – A zsidó temető egyik alapértéke, hogy örök. Nincs 20 évenkénti megváltás, és nem elfogadott az exhumálás. Akit végső nyugalomra helyeztek, emberi kéz onnan el nem mozdíthatja. Azokat a sírokat, amelyeket már nem tudnak gondozni a hozzátartozók, a közösség tartja rendben. S míg annak egyetlen tagjai is él, a temetőnek gondját kell viselni.
A kecskeméti izraelita temetőben közel 800 sír van. Külön parcellában nyugszanak a nők és a férfiak, a temető ortodox részén helyezték el a szentélybeli szolgálatokat ellátó léviták – Jákob fiának leszármazottai – és kohaniták – Áron leszármazottainak – sírjait, és külön parcellában a csecsemő korban és a gyermekkorban elhunytak sírjait. A sírkövek egy része az egykor a vasútállomás mögött lévő temetőből került ide a 19. század közepén. Ilyen például a Zion oroszlánját ábrázoló sírkő, amely felirata szerint Jáél nevű asszony sírjára került mintegy 120 évvel ezelőtt.
Két neves rabbi is itt nyugszik
A temetőben nyugszik Kecskemét két neves rabbija, Bárány József és Borsodi József, akik az 1910-es évektől egészen a ’40-es évekig meghatározó személyiségei voltak a város mindennapi életének. Bárány József főrabbihoz kapcsolódik az 1919-es tűzifa akció, amikor a román ostromzár alatt lévő, tűzelőanyag nélkül maradt Kecskemétről a rabbi javaslatára két kereskedő indult tárgyalni a megszállókhoz, mégpedig igen eredményesen, hiszen a tárgyalások következménye két vasúti szerelvény szén és tűzifa lett. A sírkő tóraolvasó pulpitust formáz, rajta szentírással, ami az őt övező szeretet és tisztelet jele. Borsodi főrabbi közbenjárására pedig 1935-36 hideg telén volt nagy szüksége a városnak, amikor a Schiffer cipőgyár tulajdonosai úgy rendelkeztek: minden városi alkalmazott féláron juthat meleg lábbelihez.
A 20 évvel ezelőtt megkezdett munka a végéhez közeledik: 120 sír vár még felújításra.
| Felgyulladnak a lélekgyertyák
A temető mártírcsarnokát 1947-48-ban fejezték be Schindler József főrabbi útmutatása szerint. Bár 40 éven át írott formában nem létezett zsidó közösség Kecskeméten, a lélekgyertyák minden esztendőben felgyulladtak a megemlékezésen. A jelképes sír felett a következő felirat olvasható: „E sírban nyugszik Auschwitzban 1944. június 28-30. éjjelén elpusztított szeretteink maroknyi hamva, melyet 1948. augusztus 23-án kegyeletes zarándoklásunkkor hoztunk vissza, eltemettük a széttépett Tóratekerccsel együtt 1949. június 12-én.” |