Veszélyben „Ezékiel sírja” Irakban
Forrás: Bibliai régészet
Iraki munkások egy közeli mecset renoválása során kitöröltek egy ősi héber feliratot Ezékiel próféta állítólagos sírjáról – adta hírül január 24-én az izraeli hadsereg rádiója.
A Bagdadtól délre fekvő faluban, Al Kilfben található sírt zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt fel szokták keresni. Smuél Morre, a Héber Egyetem bagdadi születésű professzora azt állítja: a kár, amit a babiloni zsidók legszentebb helyén okoztak, helyrehozhatatlan. „Vannak muszlimok, akik megkísérlik elfeledtetni a sír zsidó jellegét” – nyilatkozta az Army Radio-nak. Irakiak azt állítják, a kárt véletlenül okozták szakképzetlen munkások.
Morre professzor azonban szkeptikus: „Kértem az UNESCO-t, felügyeljék a mecset renoválását és biztosítsák, hogy ne egyszerű munkások, hanem szakképzett emberek végezzék azt”. Az Army Radio szerint az iraki kormány cáfolta a vádat, hogy a kárt szándékosan okozták volna, és biztosította, hogy a zsidó helyszínek jelentősek a turizmus szempontjából. A kár tehát az iraki kormány érdekeit is sérti.
A belső falain héber feliratokkal ékesített mauzóleum – az iraki zsidók legszentebb helye – valószínűleg a kalifátus korából származik, mindenesetre már a 12. században Jehojákin (Károli: Joákin) király művének tartották, aki a hagyomány szerint akkor emelte azt, amikor kiszabadult Evil-Merodák börtönéből (ld. 2Kir 25:27). Az itt talált Tóra-tekercs állítólag a próféta kézírása, ugyanígy az örökmécsest is ő gyújtotta meg – tisztelői szerint.
A mauzóleumhoz további hiedelmek fűződtek, mint például hogy ha valaki az itt elhelyezett értéktárgyakat megkísérelte ellopni, azonnal megbetegedett, ezért rengetegen hordták kincseiket erre a biztonságosnak tekintett helyre. A Sátorok ünnepe alkalmával több ezer zarándok érkezett ide a régi időkben. Jelentősége különösen az Abbászidák alatt nőtt meg, amikor az iszlám országokban élő zsidók a babilóniai zsidók vezetése alatt egyesültek. Ez azonban a muzulmánok irigységét váltotta ki.
Egyes muszlim írók a Koránban szereplő „titokzatos és ellentmondásos” Dhu-al-Kifl prófétának tulajdonították a sírt. A 14. században a mongol szultán, Öljeitü alatt a muszlimok hatalmukba kerítették a sír mellett álló zsinagógát, és muszlim imaházzá alakították. Öljeitü egy mecset építésébe is belekezdett, ami azóta romba dőlt, csupán a minaret áll a mai napig.
Viszontagságos évszázadok után a zsidók az 1840-es években szerezték vissza a zsinagógát és a sír fölötti ellenőrzés jogát, attól fogva rövid megszakításoktól eltekintve az épület egészen 1951-ig zsidó kézben volt, amikor is a zsidók elhagyták Kifl-t ahhoz a több mint egymillió hittársukhoz hasonlóan, akik az elmúlt fél évszázadban menekültek el önként vagy kényszerből azokból az arab országokból, ahol ősidők óta diaszpórában éltek.
(A fényképfelvétel 1932-ben készült.)
