Törvények az áldásmondásról
Törvények az áldásmondásról
1. Ha kenyeret akar enni, akkor kezeit előbb meg kell mosnia és áldást (Netilát jadaijim) mondani. A kenyérre külön áldás (Hámoci) mondandó.
2. A vízre, sörre, pálinkára (Sehákol) áldást kell mondani. Ha azonban ebéd közben akar sört, pálinkát vagy vizet inni, akkor ezekre nem kell külön áldást mondani, mert az a szabály, hogy ha kenyérhez mosdott és „Hámoci”-t mondott, akkor „Sehákol” imát nem kell semmire sem mondani. A borra azonban kell külön „Pri hágáfen”-t mondani, még ha kenyérhez mosdott is előbb, kivéve péntek este, ha borra csinált „Kidus”-t, akkora Kidusnál már mondott a borra „Pri hágáfen”-t és ezért nem kell már azután evés közben a borra még egyszer „Pri hagafen”-t mondani. Ugyszintén, ha evés előtt ivott bort és eszében volt, hogy evés közben is fog bort inni, akkor sem kell még egyszer a borra „Pri hagafen”-t mondani.
3. Evésközben, ha gyümölcsöt akar enni, „Pri háéc” áldást kell mondania. Ha azonban a főétele gyümölcs lesz kenyérrel, akkor nem kell a gyümölcsre külön „Pri háéc”-t mondani, elég, ha „Hamoci”-t mond a kenyérre.
4. Evés után áldást kell mondani (Birchát Hámazon) ezt a közönség „Bencsolás”-nak nevezi. Amíg meg nem Bencsolnak, nem szokás a kenyeret levenni az asztalról.
5. Még ha csak egy kis darabka kenyeret evett és más semmit, akkor is kell utána Bencsolni és kenyérevés elott, ,,Hámoci”-t mondani
6. Mikor „Bencsol”, ne álljon, ne sétáljon, hanem üljön le, és úgy mondja el az étkezés utáni imát. Úgyszintén ne üljön ingujjban vagy sapkában, mikor „Bencsol”, hanem vegye fel a kalapját és a kabátját.
