Először adták át a Raoul Wallenberg díjat
Forrás: MTI
Először adták át a Raoul Wallenberg-díjat vasárnap Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban; az elismerést megkapta Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus.
A holokauszt idején több tízezer embert megmentő svéd diplomatáról elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Szövetsége és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bíráló bizottság ítélte oda.
A közelmúltban alapított díjban azok részesülhetnek, akik aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez. A kitüntetés az oklevélen és emlékplaketten kívül pénzjutalommal is jár.
Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a bíráló bizottság elnöke méltatásában kitért arra, hogy Dúl Géza már valkói plébánosként is sokat tett a romák hitben, műveltségben, szociális téren való integrációja érdekében. A Magyar Katolikus Egyház országos cigánypasztorációs referenseként a világon egyedülálló „hálót” alakított ki főleg a Váci Egyházmegyében. Roma és nem roma embereknek közös csoportos tanodát, tánccsoportot létesített, illetve munkahelyeket teremtett.
Rozner László 1995 óta társadalmi munkában segíti az újpesti roma kisebbségi önkormányzat tevékenységét. Kiváló empátiás és kommunikációs készségét a rászorulóknál és a hivatalos szerveknél is remekül hasznosítja, és sokakat mentett meg attól, hogy az utcára kerüljenek – közölte.
A szakállamtitkár Somos Lászlóról elmondta, hogy Baglyaspusztán gondozási központot hozott létre, és élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával, pénzzel segíti a környékén élő több száz, javarészt írástudatlan „cigány testvérét”. Az általa alapított tanodában délutánonként ötvenöt roma diákot tanít és korrepetál négy pedagógus, ennek „látványos eredménye van a tanulóknál”.
Rauh Edit laudációjában Szécsi Józsefről azt mondta, hogy a katolikus teológus „kiemelten fontos civil tevékenységet végez a hitközség és a különböző felekezetek kapcsolatában”, és „a Raoul Wallenberg Egyesület (…) céljainak érdekében számos feladatot végzett el kiválóan”.
Tóth Józsefné félévszázados pedagógiai munkássága során a beás cigányság körében napközis foglalkozásokat, szakköröket, klubokat hozott létre, és „fáradhatatlanul járja a beás településeket, figyelemmel kíséri tanítványai sorsát”, tapasztalatairól pedig sokat publikál.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a díjátadáson rámutatott: „ma Magyarországon baj van, a kisebbségi ügyekben pedig különösen”, mert egyre több ezen a téren az előítélet. A romák a helyi közösségekben sokszor konfliktusokba keverednek, „ennek feloldása meglehetősen nehézkes, és erre a politika még rátesz egy lapáttal”.
A társadalmi megújhodásban nagy szerepe lehet az egyházaknak, amelyek viszont „az elején vannak annak, hogy a magyarországi kisebbségi törekvéseket felkarolják” – tette hozzá.
Anders Karlsland, a svéd nagykövetség tanácsosa, ügyeletes ügyvivője az ünnepségen köszönetét fejezte ki, hogy a kitüntetettek Raoul Wallenberg szellemében cselekednek az intolerancia ellen.
