Közösségépítés a Pávában
Szilágyi Iván Péter / Új ÉLet
A Budapesti Zsidó Hitközség Páva utcai körzete a főváros fiatalos és dinamikusan fejlődő zsidó közösségeinek egyike, amelynek számos fiatal és középkorú tagja van.
A vezetőség menedzserszemlélettel irányítja a kilét, a modern kommunikáció eszközeit is felhasználva tartja össze a kis csapatot. Nem siránkoznak és kéregetnek, ehelyett híveik önkéntességére és részvételére építenek. A hazai zsidó közösség egyik nagy reménységének tartott Gádor György ügyvéddel, a BZSH Páva utcai körzetének elnökével Szilágyi Iván Péter beszélgetett. Lehet-e önfenntartó körzetet létrehozni? Milyen egy kóser házibuli?
Hogyan teltek az elmúlt hónapok a Páva utcában, mennyi embert tudtak megmozgatni?
Minden pénteken van istentiszteletünk, stabil minjennel, szeptembertől május végéig este hatkor, nyáron pedig este 7 órától. Szombat délelőtti istentiszteleteink reggel fél 10-kor kezdődnek, 2-1-es beosztásban: két egymást követő szombat délelőtt imádkozunk, majd egy hét pihenés következik, hogy híveink családi programokat szervezhessenek, vagy egyszerűen kipihenhessék a munkahetet. Majd megint két olyan szombat délelőttöt tartunk, amikor összegyűlünk imára. Az őszi ünnepek minden napján megvolt a minjen, reggel és este egyaránt.
Új sámeszünk van Pataki Andris személyében. Kifejezetten jól jártunk vele, nemcsak azért, mert beleszámít a minjenbe, hanem mert tud imádkozni (együtt tanulunk a Visegrádi utcában), és otthonosan mozog a zsinagógában. Az a tény, hogy egy volt Scheiberes diák rendszeresen zsinagógába jár, és még a sámesz munkakör betöltésére is alkalmas, közösségünk oktatási rendszerének fejlődését mutatja.
A szombat délelőtti minjen megteremtése sok körzetben nagy kihívást jelent (ha egyáltalán megkísérlik). Önök hogy állnak ezzel?
Az elmúlt évekhez hasonlóan most is minden héten idegeskedünk, de ez így természetes. Aki nem aggódik azért, hogy meglesz-e a szombati minjen, az ellustul, vagy annyi pénze és lehetősége van, hogy nyugodtan hátradőlhet. Budapesten számos működő zsinagóga van, és a hívek nagy része több helyet is látogat és váltogat. Ha rossz az idő, ha sokan betegek vagy hosszú hétvége van, bizony szorítunk, hogy meglesz-e a kellő létszám. Ennek ellenére az elmúlt években csak egyszer fordult elő, hogy nem volt meg az imához szükséges 10 zsidó férfi. Szombat délelőtti imáinkra minimum 12-14 férfi jön el, annak ellenére, hogy mi nem adunk nagy kidust, nem dőzsölünk. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban a szombati istentisztelet után általában kidus, bőséges ebéd van, állófogadással és pincérekkel.
A hívőcsalogató célzatú népetetés Magyarországon sem ritka.
A mi körzetünkben is megvan, csak korlátok között tartva. Péntek esti kidusaink kifejezetten bőségesek, ami annak köszönhető, hogy jól és ügyesen vegyítjük a rendeléseket a különböző kóser konyhákból, amelyek kínálatát kiegészítjük a saját kóser konyhánkban készített ételekkel. Konyhánkban elsősorban reformételeket, finom és egészséges salátákat szoktunk összerakni. Ajánljuk mindenkinek az ún. Mátyás halat. Ez műanyag tasakos olajos hering. Mi általában kb. negyvenen vagyunk a kiduson. A recept 40 vendégre: végy 10 tasak olajos heringet és minimum egy kiló lilahagymát. Gyere be a zsinagógába csütörtök este, vágd ujjnyi csíkokra a heringfilét és vékony karikára a hagymát. Az egészet egy nagy üvegtálban keverd el, fedjed le frissen tartó fóliával. Gyakorlatilag egy napon keresztül érnek össze az ízek. A hagyma felszívja az olajat, megpuhul, enyhíti az egyébként erős sósságát az ételnek, és finom ízt ad a halnak. Barchesszel tálaljuk, akik pedig nem eszik a halat, kemény tojást vagy zsidótojást kapnak. De szoktunk rendelni padlizsánpástétomot és májast is. Mindezek mellé friss salátát kínálunk. Ezek ugyan hideg előételek, de finomak, és akár vacsorának is beillenek.
Hogy zajlik egy tipikus péntek este a Páva utcában?
Imádkozunk, majd kidust tartunk és hosszasan beszélgetünk. Sokszor az éjféli órákig. Kész baráti körök is látogatnak bennünket, összetartó közösséget alkotva. A háború után vált jellemzővé, hogy péntek este többen mentek zsinagógába, mint szombat délelőtt. A szocializmusban ennek politikai oka, mellékzöngéje is volt, mivel péntek este a sötétben kevesebben látták az imára igyekvőket, mint napközben. A szombati nap ezenkívül sokáig munkanap volt Magyarországon, és emiatt sem tudtak imára menni az emberek.
Minden zsinagóga közösségi tér is, amit tudatosan kell használnia az adott körzet vezetésének. Az élő és aktív közösségért mi például azzal próbálunk tenni, hogy a zsinagóga szűk előterében elhelyeztünk egy padot, arra kis teát, poharakat készítünk ki. Az emberek megállnak, töltenek, elbeszélgetnek. Ugyanez vonatkozik a kidusra is, amelynek megvannak a maga szabályai, de emellett nem tilos beszélgetni, az elmúlt hét eseményeit megbeszélni és vicceket mesélni. Embere válogatja, ki hogy éli meg a péntek estéket: van, aki az istentisztelet után bemegy és üldögél egy kicsit a nagyzsinagógában, hogy lélekben elhunyt szüleivel-nagyszüleivel „lehessen”
A fiatalok megszólításával hogy állnak?
Kezdetben mi is az alapján építkeztünk, hogy kell egy mag, akire lehet tömeget építeni, és még zsidó is. Mára teljes a korfa, unokától a nagymamáig, de a lányok aránya nagyobb, mint a fiúké. Van egy stabil látogatói körünk, amit tagságnak is nevezhetünk, mert önkéntes adománnyal és pénzzel is segíti közösségi életünket. A legutóbbi széderestén például 15-20 önkéntesünk dolgozott.
Külön meg kell kérni őket, vagy maguktól is jönnek?
Kérni kell, és utána meg kell köszönni segítségüket. Az elismerés és hála, a motiváció nagyon fontos. Ezeket az alapvető menedzsmentfogásokat mindig alkalmazni kell. Meg is lett az eredményük: odafigyelésünknek köszönhetően önkénteseink száma az elmúlt években megduplázódott.
Hisz az önfenntartó zsinagógákban, lenne létjogosultságuk Magyarországon?
Ez egy cél, amit el kell érni, mert a Mazsihisznek évről évre kisebb összeg áll rendelkezésére. A kormány is meghúzta a nadrágszíjat – a sajátját ugyanúgy, mint a miénket. A miénk jobban fáj. Most még nem tudnánk a saját lábunkra állni, talán csak akkor, ha jóval kevesebb szolgáltatást nyújtanánk. A Mazsihisznek rengeteg olyan feladata van, amelyekre bizony költeni kell. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne áldozzunk olyan alapvető célokra, mint szociális intézményeink, temetőink vagy a kóser étkeztetés fenntartása. Ezek a költségek és állandó felügyeletet igénylő feladatok mind a hitközséget terhelik. A Mazsihisz mellett versenytársként megjelenő más zsidó szervezeteknek ilyen kötelezettségeik nincsenek, az ő helyzetük emiatt jóval könnyebb. Nekik a hitélet mellett maximum az oktatási rendszerüket, tanfolyamaikat kell fenntartaniuk, kész intézményeket nem.
A pálya széléről mindig könnyebb okosnak lenni, közösségünk bővelkedik önkéntes „zsidó bírókban”, akik előszeretettel ítélkeznek, nyilatkoznak és blogolnak. Milyen rendszeres szolgáltatásokat nyújt például a Páva utcai körzet?
Kisebb-nagyobb szünetekkel talmud-tórát szervezünk, Totha Péter Joel rabbi úr is tanít, emellett rövidesen egy OR-ZSE-t végzett fiatal hölgy is elkezd dolgozni nálunk, ivritet és vallást oktatva. A Holokauszt Emlékközpontban havi egy alkalommal csütörtöki napokon, Pécsi Katalin Könyvesték címen irodalmi estéket szervez, melyeket a meghívott előadóknak ajándékozott kóser borral vagy pálinkával támogatunk.
Nemsokára itt van Hanuka. Rendhagyó programokkal készülnek?
Folyamatos kapcsolatban vagyunk a Magyar Hallássérült Zsidók Egyesületével, tagjaik minden kisebb-nagyobb ünnepünkön részt vesznek, és az istentisztelet teljes szövegét a jeltolmács jeleli nekik. Tervezzük, hogy a közeljövőben „házibulit” szervezünk, új tagok toborzása, csapatépítő és adományszervező céllal, amely részben piknik lesz. Barátainkat a kósersági szabályok miatt arra kérjük, hogy röviditalt, kóser bort vagy pénzadományt hozzanak.
Milyen egy kóser házibuli?
Lesz tanulás, áldásmondás, hávdála, majd beszélgetünk és zenét hallgatunk. Nem akarjuk agyonszervezni az estét. Egy hangulatos, beszélgetős, kötetlen összejövetelt szervezünk, amelyen arról is megemlékezünk, hogy 2009-ben 20 éves a UJS zsidó ifjúsági szervezet.
Tánc lesz? Mert anélkül nincs igazi házibuli.
Aki akar, táncolhat. Hifi-torony és zene lesz hozzá. Természetesen nem a zsinagógai térben fogunk mulatozni, hanem a lépcsőházban és a kidusteremben.
Nagy változások történtek az életében…
A legnagyobb az volt, hogy megnősültem. Aki szeretne megnézni egy vidám zsidó esküvőt felvételről, annak jó szórakozást kívánok: a Füles Videó gondozásában „A lazacok visszatérnek” címmel a www.sofar.hu oldalon megjelent egy rövidfilm rólunk.
Mázltov!
Köszönöm. Ezenkívül alapítása óta tagja vagyok a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Közép-Magyarországi Regionális Ifjúsági Tanácsának, amely egy állami jellegű pályázati forrás elosztó és ifjúság szakma fejlesztő szervezet. Elsősorban nyári táborokat támogatunk. Nemrég a hasonló feladatokat ellátó Budapesti Ifjúsági Tanács alelnökévé választottak. A következő évek során a pályázati alap remélhetőleg mind több és több pénzzel rendelkezik majd,. Mindenkit arra biztatok, hogy figyelje a felhívásokat és pályázzon, mert ez is az önfenntartó zsidó közösségek irányába vezet.
