Néhány mondat egy udvariatlan kommentár kapcsán
Horvát Gábor
Fontosnak tartom, hogy a véleményét bárki megfogalmazhassa, azonban ha azt nyilvánosságra is hozza figyelni kell arra, hogy az abban foglaltak megfeleljenek a tényeknek, ne okozzanak kárt az érintett közösségnek és mentesek legyenek a helyesírási hibáktól.
Nem titkolom, hogy az antiszemitizmus elleni harcot napjainkban különösen fontosnak érzem és úgy gondolom, hogy mindazokkal akik ebben hajlandóak együttműködni megfelelő hangnemben és stílusban kell érintkezni.
Örömömre szolgál, hogy a MAZSIHISZ honlapjáról viszonylag gyorsan lekerült Fekete György udvariatlan kommentár című cikke. Az alább kifejtettek miatt ugyanis a cikk hasznosságát bátorkodom megkérdőjelezni.
A szerző a polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencia két szónoki teljesítményét értékelte. (Balog Zoltán bizottsági elnök és Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke)
Az internet korában könnyű lett volna kideríteni, hogy Lomnici Zoltán nem tartott beszédet az említett konferencián a szerző által sérelmezett gondolatot a közös megemlékezés szükségességéről egy sajtótájékoztatón, és az emberi méltóság nemzeti emléknapja című rendezvényen mondta el, amelyen részt vett dr. Feldmájer Péter a MAZSIHISZ elnöke is.
Felmerül a kérdés, hogy a két célszemély kiválasztása az antiszemitizmus elleni küzdelem szempontjából helyes volt-e. Ugyancsak az interneten követhető, hogy 2008-ban Lomnici Zoltán, 2009-ben pedig Balog Zoltán tartott beszédet Jeruzsálemben az antiszemitizmus Elleni Világkonferencián. Mellesleg a volt főbírót a magyar zsidóságért kitüntetésben is részesítették. Tehát olyan személyekről van szó, akik nyíltan vállalták antirasszista nézeteiket.
Annyi körültekintést tehát valószínűleg megérdemelnek, hogy a nyilvánosság számára írt cikkben ne legyenek durva tárgyi tévedések. A volt főbíró esetében kifogásolta azt a gondolatot, hogy ma még Magyarországon az emlékezés megosztott, pedig a magyarság mártírjai azt várják tőlünk, hogy közösen emlékezzünk a holokauszt a malenki robot, Recsk és 1956 áldozataira. Fekete György a cikk szerzője szerint ez arcpirító kritikátlanság, egyszerűen szólva: pofátlanság. Nem tudom belátni, hogy ez a gondolat miért felháborító a szerző számára, hiszen a közös megemlékezés gondolatát több szervezet, így a MAZSIHISZ is elfogadta.
Érdemben nem kívánok a cikk szerzőjével vitatkozni, mert egy végeláthatatlan polémia generálódna, de kénytelen vagyok utalni a cikk nem kívánatos utóhatásaira.
A MAZSIHISZ honlapján közzétett cikket az egyik szélsőjobboldali hírportál „megfelelő” fölvezetéssel ellátva szó szerint közölte, utalva arra, hogy a cikkben fellelhető hibákat nem javították ki. A kritikátlan felvezetést azért is érdemes szemügyre venni, mert a nyilvánvaló cél a MAZSIHISZ és az ügy lejáratása. Fekete György cikkét az alábbi címen tették közzé: „Folytatódik a héber ülepet nyaló alázása: Balogot és Lomnicionistát támadja a MAZSIHISZ.
A cikk szerzője utal arra is: „zene füleinknek, ahogy a felvásárlóknak csontig benyaló szolgákat alázgatják a kiválasztottak”. Tovább nem érdemes a gyalázkodó hangvételű előszóval foglalkozni. Inkább arra utalnék mennyire elgondolkodtató, hogy Fekete György cikkét szó szerint közölték, ezzel ugyanis véleményük szerint sikeresen lejáratható a cikket közzétevő szervezet és a szervezettel együttműködök köre.
A vélemények megfogalmazásakor tehát érdemes a várható hatásokat is kalkulálni, ha nem akarunk öngólt rúgni.
A hivatkozott írás ide kattintva tekinthető meg
