A Világ Igazai Magyarországon

Könyvbemutató volt a Holokauszt Emlékközpontban 2009. november 25-én

Izrael Állam Holokauszt Emlékhatósága, a Yad Vashem 1963 óta állít emléket azoknak a nem zsidó embermentőknek, akik életük kockáztatásával mentették zsidó származású embertársaik életét a holokauszt idején.

yadvasem_oklev__l.jpg

Yad Vasem oklevél

Ők – talmudi kifejezéssel élve – a Világ Igazai. Aki elnyeri a Világ Igaza kitüntetést, oklevelet és emlékplakettet kap, nevét felvésik a Yad Vashemben a megemlékezés falára, és fát ültetnek tiszteletére. A plaketten és az oklevélen a következő talmudi idézet áll: „Aki egyetlen ember életét megmenti, egy egész világot ment meg.”

A Magyarország 1938–1941-es visszacsatolások következtében megnövelt területén zsidókat mentő állampolgárok, diplomaták és egyházi személyek közül eddig több mint 750-en kapták meg a kitüntető címet. Kötetünk róluk emlékezik meg; sorsuk, történetük hitelesen és árnyaltan idézi fel a vészkorszak időszakát. A Yad Vashem 2002 óta jelentet meg enciklopédiasorozatot a Világ Igazairól. A sorozat egyes köteteiben, amelyek alapján született a magyar kiadás is, országok szerinti bontásban, lexikonszócikkek formájában olvasható az Igazak és megmentettjeik története.

A szócikkek forrása a Yad Vashem levéltári dokumentumgyűjteménye. A magyar kiadást számos fénykép és a könyv használatát megkönnyítő apparátus – térképek, kronológiai táblázat, fogalommagyarázatok, irodalomjegyzék, név-, hely-, Igazak és mentettek mutatója – teszi teljessé. A bevezető tanulmányokat Reuveni Sári és Karsai László írta.

A könyvbemutatón a szerkesztők és történészek mellett egy külföldre szakadt túlélő és az embermentők egyre fogyatkozó csoportjának képviselője is megszólal. A könyv megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Táncsics Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Holokauszt Emlékközpont támogatta. Részlet a magyar kiadás szerkesztői előszavából:

„A kitüntetés odaítélésében illetékes állandó bizottság… a következő kritériumok alapján dönt a kitüntetés odaítéléséről: a nem zsidó mentő személy olyan zsidón/zsidókon segített, akik életveszélyben voltak, vagy koncentrációs táborba hurcolás előtt álltak, ezért megmentőjük az életüket mentette meg; a mentő személy mentőtevékenysége végrehajtásakor tudatában volt annak, hogy tettével saját életét, szabadságát és biztonságát veszélyezteti; a mentő személy semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kapott tettéért a mentés idején, és sem szóban, sem írásban nem részesült semmilyen arra vonatkozó ígéretben, hogy a veszély elmúltával bármilyen anyagi kompenzációban fog részesülni; a mentő aktív szerepet játszott a mentésben, azaz saját kezdeményezésére cselekedett, személyesen és felelősen vett benne részt, nélküle tehát a mentőtevékenység nem jött volna létre; a mentőtevékenység hitelességéről a megmentettektől származó bizonyítékok rendelkezésre állnak, valamint – amennyiben elérhetők – más szemtanúktól származó beszámolók és hivatalos dokumentumok is…”

vilagigazai_borito_1.jpg
A világ igazai Magyarországon a második világháború alatt